10. New boyfriend~

Hello Minnaaa~  ^^
Tudom, elég sokat kellett rá várni, de itt van az új fejezet.^^
Remélem ez is tetszeni fog, és kapok komikat.:3
Ha valaki nem tudná, a v.p. = view point ami nézőpontot jelent.^^
Jó olvasást~
Chuu~

  Angel Ashley..*----* <3 

-          Cassy, amit Vivi mondott…te mit gondolsz róla? – kérdezte vörös arccal.

-          Pontosan mire is gondolsz? – értetlenkedtem, bár sejtettem mire akar kilyukadni.

-          Hát, hogy, mi, együtt…szóval, – vett nagy levegőt – szeretnél a barátnőm lenni? – Nem. Hiszem. El!

-          Ez most k-komoly? – néztem elkerekedett, csillogó szemekkel.

-          Teljesen. Nagyon szeretném, ha a barátnőmnek mondhatnálak – mosolygott édesen, amitől teljesen elolvadtam.

-          Akkor ezen túl annak mondhatsz, mert igen, igen, igeeen – ugrottam a nyakába. Hihetetlenül boldog voltam.

-          Azt hiszem, bátran kijelenthetem, hogy szeretlek Cassy Schwarz!

-          Mindennél jobban, Ashley Purdy! –Mélyen a szemembe nézett, és láttam, hogy mennyire csillognak a szemei, majd megcsókolt. Mindketten belemosolyogtunk a csókba. Eddig is megcsókolt már párszor, de egyik se volt ilyen édes.

-          A többieknek nem kéne elmondanunk a nagy hírt? – kérdezte még mindig csillogó szemekkel.

-          Menjünk – vigyorogtam.

Ash megfogta a kezem és elindult kifele. Amikor kiértünk a nappaliba Tom hátrafordult. Amint meglátta, hogy mindketten boldogan mosolygunk és fogjuk egymás kezét, a szemei elkerekedtek és le tudtam olvasni a szájáról, hogy „Ez nem lehet igaz!”. Teljesen ledöbbent, és látszott rajta, hogy egyáltalán nem örült.

-          Hé, srácok, lányok – kezdte Ash. – Azt hiszem büszkén mondhatom, hogy Cassy és én együtt vagyunk – mosolygott büszkén.

-          Juuuj, ez komoly? – kérdezte lelkesen Andi.

-          Igen – vigyorogtam.

-          Ezaaaz – ugrott nyakamba Vivi.

-          Hipp, hipp, hurrá – motyogta Tom, majd bevonult a szobájába. Hallottam, hogy becsapta maga után az ajtót.

-          Vááá, hugi, itt volt az ideje – vigyorgott ő is, és úgy tett, mintha nem történt volna az előbb semmi.

-          Gratula Ash. Végre sikerült összeszedned egy normális csajt – veregette meg a vállát Jake. – Ezentúl szívesen látlak téged is a Pitts házban – ölelt meg.

-          Hát, az egy kicsit messze van, de köszi – ölelgettem én is meg.

-          Cassy, beszélhetnénk? – kérdezte Tom. – Négyszemközt – nézett Ashre. Bólintottam és bementem a szobájába.

-          Ti most komolyan összejöttetek? – kérdezte kicsit csalódottan.

-          Igen. De ez miért olyan nagy baj?

-          Most soroljam az érveket?

-          Igen, légyszi.

-          Hát jó – kezdett bele kicsit ingerülten. – 1, Kicsit öreg hozzád. 2, Ő egy igazi nőcsábász, és még csak tegnap ismerted meg! 3, Te itt élsz, Németországban, ő pedig Amerikában! Átgondoltad egyáltalán ezeket?

-          Abban igazad van, hogy nem igazán gondoltam át, de ettől függetlenül még igent mondtam, és nem bántam meg. 1, A kor csak egy szám. Semmit nem jelent. 2, Mindenki képes megváltozni. 3, Úgyis el akartam húzni innen, amint lehet. Egyik álmom LA volt – mosolyogtam higgadtan.

-          Jólvan, azt hiszem ezzel nem tudok vitatkozni. Remélem minden rendben lesz köztetek, és nem siettétek el! Most viszont mutasd a kezed.

Odanyújtottam a sérült kezemet, amit még mindig nem kötöttem át.

-          Most azonnal indulunk a korházba! – jelentette ki és elindult. – És nyugodtan jöhet a kis Ashley-d is – nézett hátra gúnyosan.

-          Máris szólok neki.

Nem mertem a szemébe nézni. Felálltam az ágyról és kimentem. Elmondtam a többieknek, hogy mi van a kezemmel, és be kéne mennem a korházba. Nővéremet teljesen lesokkolta a látvány, mert nem bírja a vért. Ash természetesen velünk tartott, Vivivel együtt.

Ash vezetett, és Tommal az anyósülésen, egész úton csendben voltak. Ezzel szemben, Vivivel mi végig röhögtük az utat. Jó volt látni, hogy jó kedve van és én is jól éreztem magam. Főleg, hogy ott ült előttem az a „félisten”, aki most már a pasim. Néha ő is hozzászólt a beszélgetéshez, de csak ha Vivi kérdezett valamit. Viszont Tom csak bámult kifelé.

Amikor megérkeztünk, Vivi rögtön kiugrott a kocsiból és elment az apukájához, mi pedig elmentünk a baleseti felé. Mivel tegnap már voltam a magdeburgi korházban is, ezért már a nevem alapján megtaláltak minden szükséges információt. Nem kellett sokat várnom, már be is hívtak. Ott a doki megnézte és gyorsan összevarrta, majd a lelkemre kötötte, hogy figyeljek oda, nehogy megint szétszakadjon.

*Tom v.p.*

Amikor Cassy bement, Ash félre hívott, hogy beszéljünk

-          Mégis miről szeretnél beszélni?

-          Szerintem sejted. Tudom jól, hogy szerinted én nem vagyok elég jó neki. De ő engem választott, így lehet mégis az vagyok.

-          Na igen, de csakis azért, mert most csak téged lát, a többi lehetőséget észre se veszi.

-          Ahha, szerintem se ~ . Ha ennyire biztos vagy magadban, miért nem léptél előttem?

Erre nem tudtam hirtelen mit mondani..

-          Óó, tudom már. Csak nem ott van még Rea? – kérdezte gúnyosan.

-          Tudod, előbb a régi kapcsolatokat kéne lezárni, mielőtt újat akarsz.

-          Szerintem te inkább meg se szólalj. Hány kurvádat csaltad eddig meg? – kérdeztem ingerülten.

-          Képzeld egyiket se. Ha valakivel együtt voltam, akkor azt komolyan is gondoltam, és nem csak játszadoztam – mondta teljesen komolyan.

Én szinte az államon tapostam. Sose gondoltam volna, hogy Purdy, aki még pornószínész is volt, és nem tudom hány egyéjszakás kalandban vehetett részt, képes komoly és hűséges lenni egy kapcsolatban.

-          Mi ez a nagy komolyság? – jelent meg Cassy.

*Cassy v.p.*

-          Miről volt szó? – kérdeztem megint, mert hirtelen elhallgattak, és elég nagy volt a feszültség.

-          Semmiről – felelte szárazon Tom.

-          Mutasd a kezed – nyúlt értem Ash.

-          Nincs semmi extra, csak pár megerősített öltés – mosolyogtam.

-          Mostantól jobban vigyázz magadra – ölelt meg aggódva. – Nem leszek mindig itt, hogy vigyázzak rád. De azért megpróbálom a legjobbat nyújtani.

-          Köszönöm – bújtam szorosan hozzá. – Majd próbálkozok.

Pár percig csak álltunk ott, egymást ölelve, majd lehajolt és megcsókolt.

A világ legédesebb csókja után elindultunk megkeresni Vivit és Tomot. Vivi apukájánál találtuk meg őket.

-          Halihó – köszöntünk be.

-          Oh, sziasztok – köszönt Martin, Vivi apukája – mosolygott ránk. Éppen a dolgait pakolta, hiszen már ma hazamehet. Látszott Vivin, hogy ez mennyire boldoggá teszi. Martin megkért, hogy segítsek neki, Vivi pedig kiment a fiúkkal együtt. Kíváncsi vagyok miért?!

*Tom v.p.*

Amikor Cassy és az a bájgúnár beléptek, Vivivel jelentőségteljes pillantást váltottunk. Megkérte Martint, hogy foglalja le egy kicsit Cassy-t. Ő szívesen segített, mi pedig kimentünk a kórterem elé. Ash elég gyanakvóan nézett ránk. Gondolom az előző beszélgetésünk miatt félt, hogy mi következik majd, haha.

-          Nyugi, most csak egy buliról akarunk beszélgetni – nyugtattam meg.

-          Milyen buliról? – nézett meglepődve.

-          Halkabban – pisszegte le Vivi.

-          Cassy-nek akarunk szülinapi bulit. Tegnap és ma is ezt beszéltük Kaylaval. Nála lenne megtartva, most hétvégén. Neked pedig az lenne a feladatod, hogy elcsald valahova, hogy mi elő tudjunk készülni. Anyukája is jön majd, ő süti a tortát is.

-          De amikor ő jön, Cassy-nek már nem szabad a közelben lennie, mert rögtön gyanút fogna – tette hozzá Vivi.

-          Okééé..És mikorra kéne visszaérnünk?

-          Hát, délután jön majd Crissy és Jack is. Lehet, hogy jön majd néhány osztálytárs és barát is.

-          Rendben, akkor este felé.

-          Igen, de ezt majd még pontosítjuk.

-          És Rea nem jön? – nézett rám az a szemét.

-          Nem hinném. Senkit nem ismer itt – fordultam el.

-          Tényleg, Tom! Billt nem tudnád rávenni, hogy jöjjön el? – nézett rám bociszemekkel Vivi.

-          Hát, megpróbálhatom, de nem ígérek semmit. De miért akarod, hogy jöjjön? – Nem értettem, hogy minek neki az öcsém.

-          Ash, te nem tudnád elhívni a banda többi tagját, de legalább Andy-t? – fordult ezúttal hozzá kölyökkutyaszemekkel.

-          Minek kellenek ők ide? – Én is ezt kérdezem!

-          Hát, izé, mert..Sokat jelentenek Cassy-nek és arra gondoltam, hogy a két énekes együtt elénekelhetné a „Boldog szülinapot” és közben ti akusztikusan játszanátok – csillogott a szeme. Teljesen beleélte magát.

Ash és én is elmentünk telefonálni. Sikerült meggyőznöm Billt, hogy jöjjön el. Már holnap reggel itt lesz, úgyhogy a hét többi részét anyáéknál tölti majd. Lehet én is csatlakozok hozzá. Amikor Ash visszajött teli szájjal vigyorgott.

-          Minek örülsz ennyire? – kérdezte reményteli hangon Vivi.

-          Na szerinted? – húzta az agyát.

-          Eljönnek? – kezdett lelkesedni.

-          Még szép – adott egy ötöst a lánynak. – Pénteken jönnek, elmennek várost nézni, vásárolni, meg minden hasonló csajos dolog, aztán szombaton mehet a buli.

-          Király. – Furcsa, még én is örültem, hogy jönnek. – Bill pedig már holnap itt lesz, de megy majd Loitschebe.

-          Még jobb – ölelt meg V.

Visszamentünk, és Cassy gyanakvóan nézett ránk. Mi csak sejtelmesen mosolyogtunk, de nem mondtunk semmit. Amikor hazamentünk Ash becsalta a szobába Cas-t, így mi tudtunk beszélni a többiekkel. Mindent sikerült megszerveznünk, és úgy döntöttünk már ma bulizunk egyet.