10. New boyfriend~

Hello Minnaaa~  ^^
Tudom, elég sokat kellett rá várni, de itt van az új fejezet.^^
Remélem ez is tetszeni fog, és kapok komikat.:3
Ha valaki nem tudná, a v.p. = view point ami nézőpontot jelent.^^
Jó olvasást~
Chuu~

  Angel Ashley..*----* <3 

-          Cassy, amit Vivi mondott…te mit gondolsz róla? – kérdezte vörös arccal.

-          Pontosan mire is gondolsz? – értetlenkedtem, bár sejtettem mire akar kilyukadni.

-          Hát, hogy, mi, együtt…szóval, – vett nagy levegőt – szeretnél a barátnőm lenni? – Nem. Hiszem. El!

-          Ez most k-komoly? – néztem elkerekedett, csillogó szemekkel.

-          Teljesen. Nagyon szeretném, ha a barátnőmnek mondhatnálak – mosolygott édesen, amitől teljesen elolvadtam.

-          Akkor ezen túl annak mondhatsz, mert igen, igen, igeeen – ugrottam a nyakába. Hihetetlenül boldog voltam.

-          Azt hiszem, bátran kijelenthetem, hogy szeretlek Cassy Schwarz!

-          Mindennél jobban, Ashley Purdy! –Mélyen a szemembe nézett, és láttam, hogy mennyire csillognak a szemei, majd megcsókolt. Mindketten belemosolyogtunk a csókba. Eddig is megcsókolt már párszor, de egyik se volt ilyen édes.

-          A többieknek nem kéne elmondanunk a nagy hírt? – kérdezte még mindig csillogó szemekkel.

-          Menjünk – vigyorogtam.

Ash megfogta a kezem és elindult kifele. Amikor kiértünk a nappaliba Tom hátrafordult. Amint meglátta, hogy mindketten boldogan mosolygunk és fogjuk egymás kezét, a szemei elkerekedtek és le tudtam olvasni a szájáról, hogy „Ez nem lehet igaz!”. Teljesen ledöbbent, és látszott rajta, hogy egyáltalán nem örült.

-          Hé, srácok, lányok – kezdte Ash. – Azt hiszem büszkén mondhatom, hogy Cassy és én együtt vagyunk – mosolygott büszkén.

-          Juuuj, ez komoly? – kérdezte lelkesen Andi.

-          Igen – vigyorogtam.

-          Ezaaaz – ugrott nyakamba Vivi.

-          Hipp, hipp, hurrá – motyogta Tom, majd bevonult a szobájába. Hallottam, hogy becsapta maga után az ajtót.

-          Vááá, hugi, itt volt az ideje – vigyorgott ő is, és úgy tett, mintha nem történt volna az előbb semmi.

-          Gratula Ash. Végre sikerült összeszedned egy normális csajt – veregette meg a vállát Jake. – Ezentúl szívesen látlak téged is a Pitts házban – ölelt meg.

-          Hát, az egy kicsit messze van, de köszi – ölelgettem én is meg.

-          Cassy, beszélhetnénk? – kérdezte Tom. – Négyszemközt – nézett Ashre. Bólintottam és bementem a szobájába.

-          Ti most komolyan összejöttetek? – kérdezte kicsit csalódottan.

-          Igen. De ez miért olyan nagy baj?

-          Most soroljam az érveket?

-          Igen, légyszi.

-          Hát jó – kezdett bele kicsit ingerülten. – 1, Kicsit öreg hozzád. 2, Ő egy igazi nőcsábász, és még csak tegnap ismerted meg! 3, Te itt élsz, Németországban, ő pedig Amerikában! Átgondoltad egyáltalán ezeket?

-          Abban igazad van, hogy nem igazán gondoltam át, de ettől függetlenül még igent mondtam, és nem bántam meg. 1, A kor csak egy szám. Semmit nem jelent. 2, Mindenki képes megváltozni. 3, Úgyis el akartam húzni innen, amint lehet. Egyik álmom LA volt – mosolyogtam higgadtan.

-          Jólvan, azt hiszem ezzel nem tudok vitatkozni. Remélem minden rendben lesz köztetek, és nem siettétek el! Most viszont mutasd a kezed.

Odanyújtottam a sérült kezemet, amit még mindig nem kötöttem át.

-          Most azonnal indulunk a korházba! – jelentette ki és elindult. – És nyugodtan jöhet a kis Ashley-d is – nézett hátra gúnyosan.

-          Máris szólok neki.

Nem mertem a szemébe nézni. Felálltam az ágyról és kimentem. Elmondtam a többieknek, hogy mi van a kezemmel, és be kéne mennem a korházba. Nővéremet teljesen lesokkolta a látvány, mert nem bírja a vért. Ash természetesen velünk tartott, Vivivel együtt.

Ash vezetett, és Tommal az anyósülésen, egész úton csendben voltak. Ezzel szemben, Vivivel mi végig röhögtük az utat. Jó volt látni, hogy jó kedve van és én is jól éreztem magam. Főleg, hogy ott ült előttem az a „félisten”, aki most már a pasim. Néha ő is hozzászólt a beszélgetéshez, de csak ha Vivi kérdezett valamit. Viszont Tom csak bámult kifelé.

Amikor megérkeztünk, Vivi rögtön kiugrott a kocsiból és elment az apukájához, mi pedig elmentünk a baleseti felé. Mivel tegnap már voltam a magdeburgi korházban is, ezért már a nevem alapján megtaláltak minden szükséges információt. Nem kellett sokat várnom, már be is hívtak. Ott a doki megnézte és gyorsan összevarrta, majd a lelkemre kötötte, hogy figyeljek oda, nehogy megint szétszakadjon.

*Tom v.p.*

Amikor Cassy bement, Ash félre hívott, hogy beszéljünk

-          Mégis miről szeretnél beszélni?

-          Szerintem sejted. Tudom jól, hogy szerinted én nem vagyok elég jó neki. De ő engem választott, így lehet mégis az vagyok.

-          Na igen, de csakis azért, mert most csak téged lát, a többi lehetőséget észre se veszi.

-          Ahha, szerintem se ~ . Ha ennyire biztos vagy magadban, miért nem léptél előttem?

Erre nem tudtam hirtelen mit mondani..

-          Óó, tudom már. Csak nem ott van még Rea? – kérdezte gúnyosan.

-          Tudod, előbb a régi kapcsolatokat kéne lezárni, mielőtt újat akarsz.

-          Szerintem te inkább meg se szólalj. Hány kurvádat csaltad eddig meg? – kérdeztem ingerülten.

-          Képzeld egyiket se. Ha valakivel együtt voltam, akkor azt komolyan is gondoltam, és nem csak játszadoztam – mondta teljesen komolyan.

Én szinte az államon tapostam. Sose gondoltam volna, hogy Purdy, aki még pornószínész is volt, és nem tudom hány egyéjszakás kalandban vehetett részt, képes komoly és hűséges lenni egy kapcsolatban.

-          Mi ez a nagy komolyság? – jelent meg Cassy.

*Cassy v.p.*

-          Miről volt szó? – kérdeztem megint, mert hirtelen elhallgattak, és elég nagy volt a feszültség.

-          Semmiről – felelte szárazon Tom.

-          Mutasd a kezed – nyúlt értem Ash.

-          Nincs semmi extra, csak pár megerősített öltés – mosolyogtam.

-          Mostantól jobban vigyázz magadra – ölelt meg aggódva. – Nem leszek mindig itt, hogy vigyázzak rád. De azért megpróbálom a legjobbat nyújtani.

-          Köszönöm – bújtam szorosan hozzá. – Majd próbálkozok.

Pár percig csak álltunk ott, egymást ölelve, majd lehajolt és megcsókolt.

A világ legédesebb csókja után elindultunk megkeresni Vivit és Tomot. Vivi apukájánál találtuk meg őket.

-          Halihó – köszöntünk be.

-          Oh, sziasztok – köszönt Martin, Vivi apukája – mosolygott ránk. Éppen a dolgait pakolta, hiszen már ma hazamehet. Látszott Vivin, hogy ez mennyire boldoggá teszi. Martin megkért, hogy segítsek neki, Vivi pedig kiment a fiúkkal együtt. Kíváncsi vagyok miért?!

*Tom v.p.*

Amikor Cassy és az a bájgúnár beléptek, Vivivel jelentőségteljes pillantást váltottunk. Megkérte Martint, hogy foglalja le egy kicsit Cassy-t. Ő szívesen segített, mi pedig kimentünk a kórterem elé. Ash elég gyanakvóan nézett ránk. Gondolom az előző beszélgetésünk miatt félt, hogy mi következik majd, haha.

-          Nyugi, most csak egy buliról akarunk beszélgetni – nyugtattam meg.

-          Milyen buliról? – nézett meglepődve.

-          Halkabban – pisszegte le Vivi.

-          Cassy-nek akarunk szülinapi bulit. Tegnap és ma is ezt beszéltük Kaylaval. Nála lenne megtartva, most hétvégén. Neked pedig az lenne a feladatod, hogy elcsald valahova, hogy mi elő tudjunk készülni. Anyukája is jön majd, ő süti a tortát is.

-          De amikor ő jön, Cassy-nek már nem szabad a közelben lennie, mert rögtön gyanút fogna – tette hozzá Vivi.

-          Okééé..És mikorra kéne visszaérnünk?

-          Hát, délután jön majd Crissy és Jack is. Lehet, hogy jön majd néhány osztálytárs és barát is.

-          Rendben, akkor este felé.

-          Igen, de ezt majd még pontosítjuk.

-          És Rea nem jön? – nézett rám az a szemét.

-          Nem hinném. Senkit nem ismer itt – fordultam el.

-          Tényleg, Tom! Billt nem tudnád rávenni, hogy jöjjön el? – nézett rám bociszemekkel Vivi.

-          Hát, megpróbálhatom, de nem ígérek semmit. De miért akarod, hogy jöjjön? – Nem értettem, hogy minek neki az öcsém.

-          Ash, te nem tudnád elhívni a banda többi tagját, de legalább Andy-t? – fordult ezúttal hozzá kölyökkutyaszemekkel.

-          Minek kellenek ők ide? – Én is ezt kérdezem!

-          Hát, izé, mert..Sokat jelentenek Cassy-nek és arra gondoltam, hogy a két énekes együtt elénekelhetné a „Boldog szülinapot” és közben ti akusztikusan játszanátok – csillogott a szeme. Teljesen beleélte magát.

Ash és én is elmentünk telefonálni. Sikerült meggyőznöm Billt, hogy jöjjön el. Már holnap reggel itt lesz, úgyhogy a hét többi részét anyáéknál tölti majd. Lehet én is csatlakozok hozzá. Amikor Ash visszajött teli szájjal vigyorgott.

-          Minek örülsz ennyire? – kérdezte reményteli hangon Vivi.

-          Na szerinted? – húzta az agyát.

-          Eljönnek? – kezdett lelkesedni.

-          Még szép – adott egy ötöst a lánynak. – Pénteken jönnek, elmennek várost nézni, vásárolni, meg minden hasonló csajos dolog, aztán szombaton mehet a buli.

-          Király. – Furcsa, még én is örültem, hogy jönnek. – Bill pedig már holnap itt lesz, de megy majd Loitschebe.

-          Még jobb – ölelt meg V.

Visszamentünk, és Cassy gyanakvóan nézett ránk. Mi csak sejtelmesen mosolyogtunk, de nem mondtunk semmit. Amikor hazamentünk Ash becsalta a szobába Cas-t, így mi tudtunk beszélni a többiekkel. Mindent sikerült megszerveznünk, és úgy döntöttünk már ma bulizunk egyet.

9. Happy day~

Helloo Minnaa~  ^^

Itt az új rész, amivel meglepően hamar kész lettem.:D   Remélem tetszeni fog.^^

És minden #Alien olvasónak: https://www.facebook.com/photo.php?v=10151825595443650  *-* ♡

Jó olvasást, és várom a komikat.^^

Chuuu~

félmeztelen Ashley-ből sose elég~ :$

Reggel arra keltem, hogy nővérem nyöszörög és valamit keres a szobában. Felnéztem és láttam, hogy ’enyhén’ másnapos. Abban a pillanatban, ahogy felemeltem a fejem, Andy elkezdett ordítani a telefonomból. Elfelejtettem kikapcsolni az ébresztőm. Szívesen hallgattam volna, de Tom elkezdett mocorogni mellettem, én pedig nem találtam sehol a telóm.

-          Aaaaa, kapcsold már ki azt a szart! Szétrobban a fejem – panaszkodott nővérem.

-          Egyetértek – ’jelentkezett’ Tom a takaró alól.

-          Nem kellett volna annyit inni – mormoltam és szerencsémre egyikőjük se hallotta meg. Végre megtaláltam a telefonom.

-          Bocsi Andy – némítottam el.

-          Jajj, meg ne csókold – gúnyolódott alvótársam, mire megpusziltam a telefonom. – Blöeee!

-          Amúgy Kayla, te mi a francot keresel itt? – néztem rá értetlenül.

-          Nem tudom hova raktam a fájdalomcsillapítót – fogta a fejét.

-          Nem is te lennél – mondtam.

Visszafeküdtem az ágyba és nagyon nem volt kedvem kikelni belőle. Puha volt és meleg. Plusz Tomnak köszönhetően jó illata.

-          Emberek, Cassy eltűnt! Halljátok, nem tudjátok, merre van? – pánikolt az eredeti szobatársam, Ash.

-          Mivan? – kérdezte nővérem, én meg alig bírtam visszatartani a röhögésem. Tom ráhúzta a fejemre a takarót és mutatta, hogy maradjak csendben. Én így is tettem.

-          Nem tudom én se. Sehol nem találom! – adta elő Tom.

-          De hát, ott fe.. – biztos voltam benne, hogy Tom vagy befogta a száját vagy bokán rúgta nővéremet.

-          Tom, ugye nem te raboltad el tőlem? – kérdezte Ash szomorúan. Már nem bírtam a takaró alatt, alig volt levegőm. Kitakartam a fejem és nagy levegőt vettem. Rögtön le is buktam. – Szóval de – rohant hozzám Ashley.

-          Héé, nincs semmi baj, nincs világvége, mindenki jól van – ölelgettem meg.

-          De, de, de…….teljesen kétségbeestem, amikor nem voltál mellettem, amikor felkeltem – szipogott. Komolyan így megrázta az eset?!

-          Nyugiii – simogattam a hátát.

-          Miért pártoltál el tőlem? – szegezte nekem a kérdést, és szúrós szemmel nézett.

-          Mert nem fértem melléd, ez ilyen egyszerű – nevettem.

-          Azt meg mégse hagyhattam, hogy a földön aludjon – magyarázta Tom.

-          Kanapé? – vonta fel a szemöldökét Ash.

-          Foglalt volt -néztem nővéremre. - Ne mondd, hogy már arra se emlékszel, hogy Kayla és Jake bealudtak a kanapén? Pedig nagyon vicces volt - nevettünk Tommal, amikor egy nyúzott Jake csoszogott a szoba felé.

-          Mi ez a hangzavar? És Ash, miért hallottam az énekesünk hangját? - Nem bírtam ki, és hangosan felröhögtem, mire a két BVB-s furcsán néztek rám.

-          Mit hallottál te? Szerintem csak képzelődtél. Andy a közelben sincs - magyarázott a basszeros.

-          Az Cassy ébresztője volt - árult el nővérem.

-          Véletlen volt, bocsi - bújtam félig Tom mögé, de elárult.

-          Ne bújj mögém! Engem is az ébresztett.

-          De most komolyan, nem kellemes Andy hangjára ébredni?

-          Nem! - jött az egyhangú válasz.

-          Akkor átállítom. - Fogtam a telefonon és pár perc nyomkodás és szerencsétlenkedés után visszadobtam az ágyra.

-          És most mi lett az ébresztőd? - Visszaültem és kikerestem a számot. Tokio Hotel - Schrei.

-          Ez most komoly? Akkor már inkább Biersacket hallgatom, mint az öcsémet itt is – nyavalygott Tom.

-          Most miért? Erre legalább felébredek. És az a gitár – csillogtak a szemeim, Tom pedig teljesen zavarba jött.

-          Ööm, köszi – motyogta halkan, miközben a szemembe nézett.

-          Óóóó, a kisfiú zavarba jött – gúnyolódott kislányos, buzis hangon Ashley.

-          Khm, buzi, khm – köhögött Tom.

A két ’alfahím’ egymásra nézett és a tekintetük villámokat szórtak. Nem akartam, hogy összebalhézzanak, úgyhogy közéjük álltam, mielőtt baj lenne.

-          Fiúúk, ne csiáljátok már ezt – néztem felváltva rájuk kiskutya szemekkel.

-          De csak miattad – nyomott puszit a fejemre Ash. – Bocs haver – veregette meg Tom vállát, majd bement a szobába.

-          Minden rendben? – néztem aggódva Tomra.

-          Az lesz, hogyha kapok egy ölelést. – Odamentem hozzá, ő pedig magához húzott. A szívem gyorsabb tempóra kapcsolt és ugyan ezt éreztem Tom mellkasán is.

-          Azt hiszem, meg kéne néznek mi van Ashel – húzódtam kicsit hátrébb, de még mindig öleltem.

-          Jól van, menj. De vigyázz vele! – engedett el.

-          Jajj, ne legyél már ilyen. Nem rossz ember, csak szeretet hiánya van. – Tom csak megforgatta a szemeit, majd elment segíteni nővéremnek gyógyszert keresni…még mindig.

Bementem Ash-hez. Az ágyon feküdt és üres tekintettel bámulta a plafont.

-          Zavarok? – kérdeztem félénken.

-          Dehogy – nézett rám lágyan. – Gyere beljebb, vadmacska.

-          Milyen vadmacska? – kérdeztem tőle nevetve, miközben leültem mellé törökülésbe.

-          Tudod te azt nagyon jól – kacsintott és felült. – Vagy részletezzem? – suttogta a fülembe. Nekem a lélegzetem is elállt. Újra megtörtént. Megcsókolt. Még most se tudom elhinni, hogy tényleg kellek neki. Óvatosan hátrafektetett és úgy csókolt tovább.

-          Azt hiszem, most már tudod – zihálta.

-          Ühüm – csak ennyit bírtam ’mondani’.

-          Na meg, azért azt se felejtsük el, hogy majdnem letépted rólam a törölközőt – vigyorgott rám. Elfordítottam a fejét, de mindig visszanézett, mint valami rugós játék. Csak mi tudunk elszórakozni így. Kb 5 percig csináltuk ezt, amikor már nem bírtuk tovább és hangosan felröhögtünk.

-          Amúgy – kezdte komolyan – én is jól gitározok, ugye? – kérdezte kicsit elpirulva.

-          Már mondtam, amikor Jake-el beszéltem és te is ott voltál.

-          Szóval kedvenc basszeros – vigyorgott.

-          Igeeen – húztam el a szó végét majd ’rávetettem’ magam.

Megcsókoltam, aztán csak feküdtem rajta, miközben ő ölelt. Minden olyan békés volt. Azt hiszem, kezdek beleszeretni. Viszont ott van Tom is…meg fogok őrülni.

-          Cassy, neked nincs fájdalomcsillapítód? – ordított Jake.

-          Menstruációs fájdalomra való jó lesz? – kiabáltam vissza. Hallottam, hogy Tom hangosan felröhögött. Lemásztam Ashről és elkezdtem kutatni a kistáskámban. Találtam egy levél fájdalomcsillapítót. Kivittem a másnaposoknak, akik leírhatatlan örömmel fogadtak.

-          Te vagy a megmentőnk – ugrott a nyakamba Jake, én pedig jól megszorongattam.

-          Kérlek, engedj el, semmi rosszat nem tettem – esedezett. Olyan aranyosan mondta, hogy megsajnáltam és elengedtem. – Ezt még megbosszulom – motyogta alig hallhatóan és egyre jobban távolodott. Csak megforgattam a szemeim és legyintettem.

-          Tessék, itt a gyógyszer. De Jake ne kapjon belőle! – adtam oda nővéremnek.

-          Gonosz – vigyorgott.

-          De ahogy látom nincs ellenedre – mondta Tom, majd bevette a tablettát. – Hogy Jake mit meg nem adna ezért. Már most jobb – ájuldozott a gitáros.

Én csak nevettem és bementem Ashhez.

-          Hahó, te sexisten. – Erre felkapta a fejét, amin jót mosolyogtam. – Kérsz valamit enni?

-          Kééérek – jött oda hozzám. – Méghozzá téged – mormogta a nyakamba.

-          Normális kajára gondoltam – mondtam nehezen.

-          Az is jöhet – csókolt egy utolsót a nyakamba, én pedig fellélegeztem.

Kicsit szédelegve, de elindultam a konyhába. Tom és Kayla még mindig kint beszélgettek. Akármiről is volt szó, valami közöm van hozzá, mert amint megláttak, rögtön elhallgattak.

-          Na miről beszélgettetek? – kérdeztem miközben a hűtőhöz sétáltam.

-          Arról, hogy mit kéne enni. Nincs túl sok kaja itthon, úgyhogy mit szólnátok egy pizzához?- kérdezte nővérem.

-          Pittsa? Benne vagyok – ugráltam.

-          Akkor ezt megbeszéltük. Neked songoku, igaz? – Csak kacsintottam egyet és el is indult a telefonjáért. Hallottam, hogy valamit beszélt Ashley-vel, de nem értettem mit.

Visszahajoltam a hűtőhöz, hogy keressek valamit inni. Úgy döntöttem kakaózok. Amikor felálltam, valaki átölelt hátulról, én pedig úgy megijedtem, hogy mindkettőnket nyakon öntöttem tejjel.

-          Óóó, basszus! – mondtam, majd megfordultam. Azt hittem Ash lesz mögöttem, mert ő szokott így meglepni.

-          Jujj, bocsi, bocsi, bocsiii – kértem elnézést szerencsétlen Tomtól. Megfogtam a legelső konyharuhát, ami a kezembe akadt és elkezdtem törölgetni. Szegény csak állt ott, és tűrt. De miért ölelt meg, főleg ilyen hirtelen?

-          Én bocs – fogta meg a kezem és mélyen a szemembe nézett. – Nem kellett volna így mögéd lopóznom – mosolyodott el. Ezúttal ő kezdte el törölgetni a nyakam, és a dekoltázsom. Amikor a pólóm nyakkivágásához ért elpirult és a keze is megremegett.

Azt hittem meg fog csókolni, úgy nézett rám. Lehet így is lett volna, ha nem csöngetnek. Tom eltávolodott tőlem, és lerakta a konyharuhát.

-          Azt hiszem, megyek és átöltözök. – Mire sikerült feleszmélnem, már el is tűnt.

Én is elindultam a szobába, viszont nekem nincs semmim, amit felvehetnék. Sőt, ez a póló is Ashleyé.

-          Sziasztok. Hát ti, mi járatban erre? – kérdezte nővére az újonnan érkezőket.

-          Szia Kaylaa. Idefele jövet találkoztam az unokatesómmal és gondoltam jöhetne ő is – mondta egy ismeretlen hang.

-          Szia, amúgy is hozzád akartam jönni. Csak nem tudtam, hol laksz – hallottam meg Vivi hangját és rohanni kezdtem és a nyakába ugrottam.

-          Neked is szia – nevetett. Elengedtem és akkor vettem észre, hogy ott van az unokatesója is. Már párszor találkoztam vele, úgyhogy már ismerem.

-          Sziasztok – mosolyogtam. – Ti mit kerestek itt?

-          Vivi mondta, hogy téged keres, úgyhogy segítettem neki.

-          Várjunk, ti ismeritek egymást? – kerekedtek el Kayla szemei.

-          Persze – nevetett Andi. – Rengeteget lógott nálunk.

-          Amúgy miért kerestél? – néztem barátnőmre. – Történt valami?

-          Igeen – mondta boldogan. – Apát már ma hazaengedik – kezdett el ugrálni örömében, én pedig csatlakoztam hozzá. – Amúgy…mi ez a fehér valami rajtad? – váltott témát. – És kié ez a póló? Ja, és ezt neked hoztam. Anyud küldi – adott a kezembe egy táskát.

-          Óó, köszi – mosolyogtam hálásan. Megfogtam Vivi kezét és elkezdtem húzni a szoba felé.

-          Amúgy, ez a fehér valami az tej, a póló pedig Ashley-é

Benyitottam a szobába és egy félmeztelen Ash feküdt az ágyon. Amikor meghallotta, hogy beléptünk felkapta a fejét.

-          Jéé, szia Vivi. A vadmacska becserkészett? – nézett rám perverzül.

-          Milyen vadmacska? – nézett értetlenül barátnőm. Megpróbáltam hangtalanul elosonni.

-          Hova osonsz cicus? – ölelt át hátulról Ash.

-          Afrancba! – morogtam. – Átöltözni. Véletlen volt, bocsi – mutattam neki a pólóját és ártatlanul néztem rá.

-          A kedvenc pólóm volt!

-          Tényleg bocsi. Majd…majd kimosom neked – néztem rá boci szemekkel.

-          Ne nézz így. Így nem tudok rád haragudni – fordult el.

-          Naaaa – folytattam.

-          Komolyan, már én is kezdem megsajnálni. Bocsáss már meg neki – mondta Vivi.

-          Imádlaaak – ugrottam mellé az ágyba.

-          És én már el is lettem felejtve? – szomorodott el Ash.

-          Dehogyis. Téged is imádlak – néztem rá boci szemekkel és hozzábújtam.

-          Csak nem egy bimbózó kapcsolatnak vagyok szemtanúja? – húzogatta szemöldökét Vivi.

-          Te csak meg ne szólalj – vigyorogtam rá.

-          Ezt hogy érted? – kezdett elpirulni.

-          Tudod te azt nagyon jól. Tegnap láttam, hogy mennyire összemelegedtetek Jackel – vigyorogtam még mindig.

-          Hát, igen. És ehhez nem is tudok mit hozzátenni – pirult el mostmár teljesen.

-          Júúj, ez tök jó – örültem.

-          Nekem mondod? – vigyorgott mostmár ő is.

-          Ööm, bocsi lányok, hogy közbe szólok, de Vivi, nem lenne bunkó és nagy kérés, hogy most egy kicsit menj ki? – kérdezte Ash és eléggé zavarban volt.

-          Máris megyek – mosolygott sejtelmesen. – Amúgy is beszélnem kell Kaylaval.

Vivi kiment és kettesben hagyott ezzel a nemnormálissal. Már megint itt vagyunk ketten.

-          Cassy, amit Vivi mondott…te mit gondolsz róla? – kérdezte vörös arccal.

-          Pontosan mire is gondolsz? – értetlenkedtem, bár sejtettem mire akar kilyukadni.

8. Having a good time~

Hello Minnaa~
Tegnap volt az MTV Ema....és a Tokio Hotel ismét nyer, méghozzá a Biggest Fan díjat sikerült "megnyernünk"! Hihetetlenül boldog vagyok..*_*  Mostmár csak az új klipp, album és turnéra kell várni.:D
És ennek örömére, itt az új réész!^^ Remélem tetszeni fog.:)
Az előző résznél, köszönöm a komikat. Nagyon örültem nekik, remélem most is kapok majd.^^
Jó olvasást!
Ui.: Lesz benne egy enyhén +18-as rész.;D
Chuu~

Party hard...haha~

-          Akkor én alszok Cassy-vel – kiáltott fel Ash.

-          Biztos akarom én ezt? – néztem rá vigyorogva, mire ő csak kacsintott. Már előre félek.

-          Hát akkor Jackeey, ketten maradtunk – karolta át nyakát Tom, Jake pedig próbált szabadulni.

-          Kayla, láttam egy kanapét. Elég kényelmesnek tűnik – szenvedett még mindig Jake, mire Tom sértetten engedte el és fordult el.

Nővérem megforgatta a szemeit, majd a kezembe nyomott egy törölközőt. Gondoltam ezzel arra célzott, hogy menjek fürödni. Ash elment telefonálni, úgyhogy biztonságban eljutottam a fürdőig. Csináltam magamnak egy forró habfürdőt és elmerültem a habok között. Már majdnem elaludtam, amikor valaki csöngetett. Nem tudtam ki lehet az ilyen későn. Gyorsan kiszálltam a vízből és magam köré csavartam a törölközőt és rájöttem, hogy nincs váltásruhám, és semmit nem hoztam be, amit felvehetnék. Óvatosan kikukucskáltam, de nem láttam senkit, így gyorsan befutottam a szobába, amit választottunk. Azt hittem Ash még mindig telefonál, vagy a többiekkel van, ehelyett itt ül az ágyon és láthatóan egészen eddig a bőröndjében turkált. Úgy tűnik azt hozták az előbb. Ash felnézett, amikor beléptem, és leesett az álla.

-          Így fogsz aludni? – kérdezte csillogó szemekkel.

-          Ne is álmodj róla! – nevettem. – Csak éppen nincs mit felvennem.

-          Tessék – dobta oda az egyik pólóját, mire kicsit megkönnyebbültem. Ám ez nem tartott sokáig.

-          Köszi – mondtam neki hálásan. Ahogy fogtam a pólót, elfelejtettem tartani a törölközőt, ami így meglazult, és leesett. Én felsikítottam és rögtön nyúltam is utána.

-          Ööhm, mondjuk, hogy nem láttam semmit – pirult el teljesen Ashley, amitől még édesebb volt. Az én arcom is teljesen vörös volt. – Tessék, itt egy nadrág is – adta oda úgy, hogy ne érjen hozzám, majd kiment és hallottam, hogy csukódik a fürdő ajtaja.

Gyorsan magamra kaptam a ruhát elterültem az ágyon. Ez hihetetlenül ciki volt, el se hiszem, hogy ez történt. Hirtelen kinyílt résnyire az ajtó és nővérem kukucskált be rajta.

-          Minden oké?

-          Persze.

-          Akkor mi volt ez a sikítás? – kérdezte gyanakvóan.

-          Elfelejtettem, hogy nem vittem be magammal ruhát, így törölközőben jöttem be, és amikor Ash adott egy pólót, az leesett rólam – hadartam el, és összegömbölyödtem.

-          Biztos jó lesz az, ha ti ketten együtt alszotok? – húzogatta a szemöldökét, mire én csak megforgattam a szemeim.

-          Nyugi, nem kell aggódni. Nem fogunk semmi rosszat csinálni – nevettem.

-          Oké, nem is gondoltam – jött kicsit zavarba. – Én most megyek, hulla vagyok.

Kiment, és én abban a pillanatban jöttem rá, hogy Ashley se vitt magával semmit a törölközőjén kívül. Hát ez vicces lesz. Abban a pillanatban, ahogy befejeztem ezt a gondolatmenetet, egy félmeztelen, kissé vizes felsőtestű Ash lépett be.

-          Ezt nem hiszem el – morgolódott. Én csak nevettem. – Mi az? Szeretnéd, ha én is azt csinálnám, amit te?

-          Csináld, ha mered!

-          Biztos vagy te ebben? – kérdezte, és elkezdett lassan közelíteni, miközben perverzül mosolygott.

Én is elmosolyodtam, majd ránéztem az ajtóra. Ash gyorsan visszament és kulcsra zárta. Én félig felültem és kihívóan ránéztem. Most már gyorsabb tempóban közelített, de ezt egyáltalán nem bántam. Már akkor kívántam, amikor megláttam Jakenél. Főleg az a kis gatya, nem sokat takart. Elérte az ágyat, és óvatosan feltérdelt rá, úgy hogy a törölköző rajta maradjon. Mellém mászott és óvatosan megérintette a karomat. Finoman végigsimított rajta, miközben végig a szemembe nézett. Azok a gyönyörű barna szemek, teljesen elvarázsolnak. Elindult visszafele a keze a karomon, és egészen az államig meg se állt, ám ott megtorpant.

-          Meg akarlak csókolni – mondta elfojtott, rekedtes hangon.

Időm se volt válaszolni, mert elkezdett közeledni, de még mindig tartotta a szemkontaktust. Egyre lassabban közeledett, túlságosan is lassan. Átkaroltam a nyakát, és abban a pillanatban, ahogy lecsuktam a szemeim megéreztem puha ajkait a számon. Először csak ízlelgettük egymás ajkait, aztán megéreztem nyelvét a számon. Teljesen belebizseregtem és elnyíltak az ajkaim. A nyelve azonnal utat tört magának és eszeveszett csatába kezdett az én nyelvemmel. Már alig kaptam levegőt, de nem akartam megszakítani a csókot. Eszméletlen jó volt. De sajnos nem tarthatott örökké. Egyszerre húzódtunk hátrébb levegőért kapkodva. Láttam a tekintetében valami furcsát, amit még azelőtt soha, senki szemében.

-          Hihetetlen vagy – mondta lihegve, csillogó szemekkel.

-          Hihetetlenül rossz? – kérdeztem felhúzott szemöldökkel.

-          Nem – rázta a fejét. – Egyszerűen…nem tudom szavakkal kifejezni – nézett még mindig csillogó szemekkel. Az én tekintetem hitetlenkedő volt, és az arcom még az eddiginél is vörösebb lett. – Áááá, milyen édes, amikor elpirulsz!

Újra letámadta a számat, de ezúttal kicsit vadabb volt, amit egyáltalán nem bántam. Lassan hátradöntött, ő pedig mellettem támaszkodott. Még többet akartam, és a nyakáról lecsúsztattam a kezem a hátára. Óvatosan elkezdtem karmolászni, ő pedig belenyögött a csókba.

-          Ha ezt így folytatod, nem fogok tudni uralkodni magamon – mormolta alig hallhatóan, de fenyegetően.

Én ettől függetlenül folytattam, ő pedig lentebb ereszkedett, így meg tudta tartani magát egy kézzel is, és még mindig csókolt. Hirtelen megéreztem, ahogy a pólóm alját gyűrögeti, majd alányúl és végigsimít az oldalamon. Felsóhajtottam, mire ő elmosolyodott. Folytatta a felfedezést egészen addig, amíg el nem ért a mellemig. Ott megállt, és elkezdett simogatni, mire felnyögtem. Még lentebb ereszkedett, és hozzám simult. Még mindig csak az a törölköző volt rajta így tisztán éreztem, hogy milyen kemény ott lent.

-          Nem gondolod, hogy túl sok ’ruha’ van rajtad? – kérdeztem.

-          Te beszélsz? – kérdezett vissza, és elkezdett megszabadítani a pólómtól.

Már majdnem leszedte, amikor valaki megpróbált benyitni. Mindketten odakaptuk a fejünket, és szerencsénk volt, mert Ash bezárta az ajtót.

-          Hé, ti nem jöttök? Beszélgetünk egy kicsit meg ilyenek – kopogott és ordibált be Tom. – Amúgy miért van zárva az ajtó?

Úgy döntöttünk, hogy nem figyelünk rá, de nem adta fel.

-          Halljátok? Minden oké? Cassy? – rángatta tovább a kilincset.

-          Perszem, mindjárt megyünk – mondtam elfojtott hangon. Nagyon nem akartam kimenni és félbehagyni azt, amit éppen csináltunk.

Ash lemászott rólam és bement a fürdőbe, hogy lenyugtassa magát. Látszott rajta, hogy kicsit csalódott volt. Megigazítottam a pólóm és kinyitottam az ajtót. Tom még mindig ott állt előtte és feszültnek nézett ki.

-          Hahó Tom – integettem az arca előtt. – Minden oké?

-          P-persze, csak…mit csináltatok? – kérdezte miközben zavartan a tarkóját vakargatta.

-          Öööm, semmit – fordultam el vörös arccal.

-          És hol van Ash? – nézett be a szobába.

-          Szerintem a fürdőben.

-          Ohh, akkor ő ott volt egész végig – zavartan felnevetett, majd rám nézett furcsán lágy tekintettel.

-          Most miért nézel így? – néztem fel rá, miközben majdnem elolvadtam azoktól a lágy, barna szemektől.

-          Szobára gyerekek! – hallottuk Ashley-t, amint kijött a fürdőből. Én csak hátranéztem és rákacsintottam, mire ő csak egy puszit dobott. Megforgattam a szemeim és visszafordultam Tomhoz.

-          Amúgy miről beszélgettetek? Vagy már vége a ’bulinak’? – kérdeztem.

-          Dehogyis – nevetett még mindig zavartan.

Megragadta a karom és elkezdett húzni maga után, mire én felszisszentem. Pont azt a kezemet fogta meg, ami megzúzódott. Rémülten nézett hátra és odasietett hozzám.

-          Ohh, basszus. Bocsi, bocsi, bocsiii, elfelejtettem – nézegette aggódva a vállamat.

-          Semmi baj. Annyira nem vészes, csak hirtelen volt – mosolyogtam rá. – Inkább menjünk.

Elindultam, ő pedig csendben jött utánam. Nem hittem a szememnek, amikor beértem a nappaliba.

-          Szóval már sikerült elpusztítaniuk kétszer annyi piát, mint velem együtt – sóhajtott a német srác, mire felnevettem.

-          Mégis mi folyik itt? – kérdeztem még mindig nevetve, és odasétáltam nővérem mellé, akinek már elég jó kedve volt.

-          Caaassy, igyál te iiis. – Megpróbált felállni a kanapéról, de nem sikerült neki.

-          Szerintem már neked se kéne többet innod – nevettem és elvettem tőle a borosüveget. – Ez üres – lepődtem meg. – Most mit igyak? – néztem először nővéremre majd Tomra szomorú, nagy szemekkel.

-          Gyere! – húzott maga után, ezúttal finomabban. Elkezdett keresni a konyhában és talált egy bontatlan üveg bort. – Ez jó lesz?

-          Tökéletes – nevettem.

Visszamentünk a nappaliba, ahol Kayla és Jake már aludtak. Ezen megint nevettünk egy jót, és inkább visszamentünk a konyhába. Kerestünk boros poharakat és leültünk egymással szembe.

-          Mutasd a tenyered, amit elvágtál – kért meg. Belekortyoltam a vörös italba, majd odanyújtottam a kezem. Elkerekedtek a szemei.

-          Nem vettem le fürdésnél a kötést, mert nem tudtam, hogy nővéremnek van-e kötszere.

-          Nem úgy volt, hogy összevarrták?

-          De, de úgy tűnik nem sokat ért.

-          Hát akkor holnap úgyis bemegyünk a korházba, ott majd csinálnak vele valamit.

-          Legyen – egyeztem bele.

-          Hé, én kimaradok az iszogatásból? – jött meg Ash is.

-          Dehogy. Látod, még poharat is vettünk elő neked – mondta Tom, és töltött neki is.

Hármasban folytattuk a beszélgetést és a fiúk elég szemérmetlenek voltak. De főleg Ash. Miután beleegyeztem, hogy válaszolok a kérdéseikre, az első kérdése az volt, hogy szűz vagyok e még?

-          Ez most komoly? – pirultam el.

-          Teljesen. Na, halljuk a választ!

-          Nem – néztem félre vörös fejjel.

-          Nem válaszolsz vagy nem vagy az? – értetlenkedett a basszeros.

-          Nem vagyok az – néztem ezúttal rá. Ő csak perverzül nézett és hümmögött. Nem jó jel.

Tovább iszogattunk, majd a második üveg után Ash már eléggé ki volt ütve, így lefeküdt. Csak hogy az egész ágyat elfoglalta és én már nem fértem oda.

-          Hát akkor marad a föld – sóhajtottam, és megpróbáltam kirángatni a takaróm Ash alól.

-          Dehogy alszol a földön. Mivel Jake a kanapén kiütötte magát, így mellettem szabad egy hely – kacsintott Tom.

Vettem egy mély levegőt, majd elindultam utána. Jó nagy ágy volt a szobában így bőven elfértünk rajta ketten. Én még elmentem a fürdőbe, hogy rendbe szedjem magam, és mire visszaértem Tom már aludt. Elmosolyodtam, olyan édes volt alvás közben. Befeküdtem mellé, betakaróztam, és amikor már majdnem elaludtam Tom magához húzott. Alig mertem levegőt venni. Valamit motyogott a fülembe, majd újra elcsendesedett és aludt tovább. Úgy egy óra bámulás-a-sötétben után, nekem is sikerült elaludnom. Reggel arra keltem, hogy nővérem nyöszörög és valamit keres a szobában. Felnéztem és láttam, hogy ’enyhén’ másnapos.