2013. dec. 31.

Happy New Year^^ ~

Hello Minnaa~
Szeretnék minden olvasómnak és azoknak, akik csak idetévedtek boldog új évet kívánni.^^  Remélem továbbra is olvassátok majd az agyszüleményeimet, én pedig megpróbálom folyamatosan hozni az új részeket.:) 
Chuuu~

2013. dec. 30.

14. Party~

Hello Minnaa~
Tudom, már nagyon rég hoztam frisset és ezt nagyon sajnálom!:\ Jövőre megpróbálok majd gyorsabb lenni.^^
Na de sikerült összehoznom az új részt, úgyhogy olvassátok.:D  Remélem tetszik majd.:) Ha bármi elírás van benne, akkor azért bocsánat, remélem nővérem majd szól, mint mindig.^^
Jó olvasást.:)
Chuuu~

Ő pedig nem más, mint Ria Sommerfeld~

A zene még mindig hangosan szólt, de a lakás üres volt. Ash lépett ki utánam teljesen felöltözve, még a cipőjét is felvette. Nem értettem mi van, de ő se magyarázta meg, csak felkapott egy kocsi kulcsot, rám adta a kabátom és elkezdett kifelé vezetni.
Lent, a ház előtt állt egy hófehér audi, aminek Ashley kinyitotta előttem az ajtaját. Megkerülte az autót és beült a volán mögé és elindultunk az éjszakába. Fél órát autóztunk néma csendben, amikor hirtelen megálltunk egy sikátornál. Kiszállt és kinyitotta nekem az ajtót. Megfogta a kezem és egy fekete, fém ajtóhoz vezetett. Benyitott és az ajtó túloldalán egy nagydarab kidobó nézett ránk. Pár percig csak nézett, aztán a nyakunkba akasztott egy-egy backstage jegyet. Egy kis folyosón vezetett végig, aminek a végén egy újabb ajtó volt. Ash hangosan bekopogott és az eddigi halk morajlás elhallgatott. A szeme sarkából rám pillantott és lassan benyitott. Amint elkezdett nyílni az ajtó, elindult egy lassú gitár szólam, aztán csatlakozott hozzá a dob, a basszus és végül az ének. Pár száz ember kezdett el sikítozni, énekelni a Dursh den Monsun-ra. Egy kis külön részen ott volt mindenki, aki nővéremnél és Adam is csatlakozott hozzájuk. Vége lett a számnak, mire sikerült felfognom pontosan hol is vagyok, mi is történik és észrevettem, hogy legördült pár könnycsepp az arcomon.
-          Hello Berlin! Rég jártunk már erre és köszönjük, hogy eljöttetek. Hihetetlen jó érzés – kezdett Bill beszélni, és látszott rajta, hogy kicsit meghatódott…hát még a rajongók! – Az, hogy most itt vagyunk, egyik barátnőnknek köszönhető. Cassy, még egyszer boldog szülinapot – mosolygott rám.
-          Boldog szülinapot hercegnő! – szólalt meg Tom is, majd a többiek is csatlakoztak hozzá.
-          Ti, akik most itt vagytok, igazi Aliennek mondhatjátok magatokat – vette át a szót újra Bill, mire Tom elkezdett játszani egy nagyon ismerős dallamot. – Köszönjük, hogy itt vagytok! – kiabálta, majd elkezdődött az Alien.
Ránéztem Ashre, aki csak mosolygott és a fejével intett, hogy nyugodtan menjek. Hálásan néztem rá, nyomtam egy puszit az arcára és berohantam a színpad elé a sikítozó rajongókhoz. Most én is egy voltam közülük. A közönség egy emberként énekelt, többek arcán is könnycseppek folytak végig. Vége lett a számnak és már kezdődött a következő. Nem más, mint a Spring nicht. Már az első akkordoknál eltört a mécses, már nem csak könnyeztem, még énekelni se tudtam csak tátogtam a szöveget. Tom az egész szám alatt a szemembe nézett. A szám végén mondott valamit öccsének és hirtelen leugrott hozzám és magához ölelt.
-          Tudom, hogy milyen sokat jelent neked ez a szám. Sajnálom. Lehet ki kellett volna hagynunk – suttogta, a végét szinte csak magának.
-          Dehogy is – mondtam nehezen. – Gyönyörű volt. Ez az egész olyan gyönyörű, köszönöm – néztem rá hálásan. – De most már irány vissza a színpadra. Jelenleg rengeteg lánynak töröd össze a szívét. Nyomás – löktem rajta egyet nevetve.
-          Igenis főnökasszony – nevetett, majd visszamászott a színpadra.
Gyorsan elnézést kért, összemosolygott Georgal – ez is egy igazi Torg pillanat volt - és elkezdték a következő számot játszani, ami nem más volt, mint a Schrei. Újabb őrült tombolás. És ez így folytatódott másfél órán keresztül. Az utolsó szám, az ikrek száma volt, de Tom párszor felém lesett. In die Nacht. Bill szívfájdító beleéléssel énekelte és vele együtt a közönség is. Vége lett a dalnak és mind a 4 fiú kiállt a színpad szélére, meghajoltak és látszott rajtuk, hogy mindjárt elsírják magukat. Bill arcán láttam meg az első könnycseppet legördülni. Hatalmas vigyor volt az arcukon és meglepetésemre leugrottak a rajongók közé…szerencsére elég szellősen voltunk. Én pedig odamentem a barátaimhoz.
-          Ezt ti szerveztétek? – kérdeztem hitetlenkedve.
-          Ööm, igen – vigyorgott Vivi.
-          Adaaaam – láttam meg a srácot és a nyakába ugrottam. – Rég láttalak, örülök, hogy te is eljöttél. De nővéremnél miért nem voltál?
-          Szia csajszi, boldog szülinapot! – ölelt meg. – Volt itt egy kis elintéznivalóm – kacsintott – de most már maradok, és együtt bulizunk.
-          Juppííííí – kezdtem el visítani.
Valaki a kezembe nyomott egy üveget. Jack Daniel’s..mmhm, nyami.
-          Héé kislány, mi van a kezedben? – vette ki a kezemből az üveget Ashley.
-          Nyaa, add visszaa – néztem rá kölyökkutya szemekkel.
-          Hmm, nem is tudom. Nagyon szeretem ezt az inni valót – húzta az agyam.
-          Ahogy én is, és ma még alig ittam valamit. A saját szülinapomon. – Próbáltam kivenni a kezéből, de magasra tartotta, úgy hogy még ugrálva se értem el. – Gonosz vagy.
-          Naa, ne durcizz. – Meghúzta az üveget, majd adott egy csókot. A whiskey ismerős ízét éreztem, de nem csak az ajkain, hanem a számban.
-          Mm, így még finomabb – mosolyogtam rá. – Kérek még – mondtam, mint egy kislány.
-          Tessék – adott újabb csókot.
-          De nem így. Azzal – mutattam az üvegre.
-          Nem fog megártani?
-          Lehet, de ma van a szülinapom, azt hiszem megtehetem – mosolyogtam édesen.
Sóhajtott és a kezembe nyomta az üveget és hirtelen eltűnt. Azt hittem, hogy megsértődött, de nemsokára egy másik üveggel tért vissza.
-          Egészségedre – koccintotta az enyémhez, majd mindketten meghúztuk. – Na, hogy finomabb?
-          Ha tőled kapom – bújtam hozzá, ő pedig szorosan átölelt.
-          Ennek örülök – mormogta a hajamba. – Viszont lenne egy kérdésem. – Ajjaj, túl komoly. – Mi volt az a kis jelenet koncert közben?
-          Tudtam, hogy szemet szúrt – húztam el a szám. – Igazából én se tudom. Nem is nagyon emlékszek. Nagyon kiborultam és kellett a támogatás, azt hiszem ezt Tom is észrevette. Tudod, az a szám elég sokat jelent, és nem feltétlenül jó értelemben.
Ashley épp megszólalt volna, amikor egy nő elkezdett ordítozni.
-          Mégis mit műveltél vele? Ennyire hiányoztam, hogy mást keresel?
-          Nem, dehogy – hallottam egy halk hangot, mintha Tom lett volna.
-          Akkor mégis mi volt az a jelenet? A hős lovag megvigasztalja a bánatos „hercegnőt” – mondta maró gúnnyal a hangjában az ismeretlen nő, de ebből kiderült, hogy tényleg Tommal veszekszik.
Ránéztem Ashleyre, aki úgy tűnt már rájött mi történt. Megfogta a kezem majd odahúzott, ahol a nő ordibált. Egy szép, modell alkatú, vörös hajú nő állt Tom előtt és úgy tűnt eléggé ki van akadva. Felismertem: Ria Sommerfeld. De mit keres ő itt?
-          Óó, megérkezett a ribancod is – mosolygott rám gúnyosan.
-          Öm, bocsi, de te miről is beszélsz pontosan? – vontam fel a szemöldököm.
-          Arról a kis jelenetről, ami koncert közben volt – ordította az arcomba.
-          Jólvan Ria, most már leállhatsz – fogta meg a kezét Tom.
-          Te csak ne próbálj meg lenyugtatni – mondta neki fogcsikorgatva.
-          Most komolyan, mégis mi bajod azzal a jelenettel? – kérdezte Ashley, amin meglepődtem.
-          Az, hogy a pasim más csajt ölelgetett, nagy beleéléssel?! – akadt ki végleg, Tom pedig csak a fejét fogta.
-          Igen, méghozzá az én barátnőmet – mondta higgadtan. – De meg van az oka, és én ezt megértem. – Tom leesett állal bámulta. Mondjuk erre én se számítottam.
-          Ahaa, szóval a te kurvád – mutogatott felénk. Már kezdett viszketni a tenyerem. Csak még egy beszólás.
-          Igazi kis kurva – folytatta. – Nem elégszik meg csak veled, neki feltétlenül kell az én pasim is. Vagy te nem vagy elég… - nem tudta befejezni, mert egy kéz csattant az arcán, ami nem az enyém volt.
-          Ne merj így beszélni róla – sziszegte Vivi. – Amíg nem tudod az okát, addig ne is ítélkezz.
Már minden barátom mellettem volt és gyilkos szemekkel néztek Riara. Vivi is mellém lépett és megöleltem.
-          Köszönöm – suttogtam – Ria, te pedig ne csak nézz, hanem láss is.
-          Ne gyere nekem a bölcsességekkel – szűrte a fogai közt, engem félbeszakítva.
-          Nem bölcsességnek szántam, de tudod, mindennek meg van az oka. Mint ahogy annak az ölelésnek is, néhány nappal több, mint 1 éves sztori, amit Tom is ismer.
-          Óó, csak nem valami csöpögős love story? – gúnyolódott.
-          Nem, hanem egy tragikus haláleset – közöltem vele hidegen, mire Ashley megszorította a kezem, Vivi pedig a másik oldalamon karolt belém. Jól esett, hogy tartják bennem a lelket.
-          Mivaa’n? – nézett hitetlenkedve. – Most komoly arra számítasz, hogy megsajnállak? Arra várhatsz kiscsibém. – Szinte köpte a szavakat.
-          Nem is számítottam ilyesmire, csak az igazat mondtam – közöltem vele higgadtan, és éreztem, hogy Vivi keze megfeszült.
-          Na jól van, most már tényleg állj le – lépett hozzá Tom. – Tényleg az igazat mondta, és nem igazán szeretném, ha most erről a témáról beszélnénk, és szerintem nem szeretnél még egy pofont – nézett Vivi kezére.
-          Te is az ő pártját fogod? – akadt ki még jobban a csaj.
-          Nem fogom senki pártját se, de ami igaz az igaz. Ami megtörtént az megtörtént és sajnos nem lehet rajta változtatni. – Rám nézett, együttérzéssel a szemében, amitől csak még jobban fájt, de azért magamra erőltettem egy mosolyt.
-          Sajnos – mondtam halkan.
-          És honnan tudjam, hogy tényleg történt ilyen és nem csak kitaláltátok? – Látszólag már kezdett megnyugodni.
-          Onnan, hogy mi mindannyian alátámasztjuk – mondták a többiek.
-          De ha gondolod, el tudlak vinni a sírjához is. – A szemeim kezdtek megtelni könnyekkel.
-          Ria, légyszives – próbálkozott Tom.
-          Jólvan, hiszek neked. – Elindult felém. – Gondolom sokat jelent neked a Spring nicht és ha jól sejtem, akkor a tragédiához van köze. – Én csak bólogattam, mert a fojtogató könnyektől nem tudtam megszólalni. – Figyelj – állt meg már előttem – sajnálom. Tudom, túlreagáltam az egészet, és nagyon durva voltam, alaptalanul és ezt nagyon sajnálom – a végére elcsuklott a hangja, láttam rajta, hogy tényleg sajnálja. Megköszörültem a torkom.
-          Semmi gond, azt hiszem egy kicsit megértelek – néztem Ashre a szemem sarkából, mire mindketten felnevettünk.
-          Tényleg bocs, és ez mindenkinek szól. Sajnálom, hogy elrontottam a hangulatot. Ja, és kislány – fordult Vivihez – gyilkos a pofonod, de kösz – mosolygott rá.
-          Szívesen, máskor is – mosolygott vissza, mire én felvontam a szemöldököm, úgy néztem rá. – Nem kell ám komolyan venni, de akkor tényleg jól esett, bocs – vigyorgott.
Kezdett feloldódni a feszültség és én visszaszereztem az időközben eltűnt üvegem. A fele eltűnt. Remélem valakinek szörnyű éjszakája lesz miatta.
-          Mi ez az elkenődött arc? – kérdezte Georg.
-          Valaki megitta a piám felét – mutattam neki szomorúan az üveget. Ő elkezdett körülnézni, majd megakadt a szeme valakin.
-          Nézd – mutatott a fal felé. – Azt hiszem meg van a bűnös. – És tényleg ott volt egy srác, elég részegen.
Elindultam felé.
-          Hé, nem kérsz egy kis whiskey-t? – kérdeztem, direkt nehezen beszélve.
-          Asszem kihagyom. Már találtam egyet, ami megtette a hatását.
-          Csak nem ez volt az? – lóbáltam meg előtte az üveget.
-          De – nyögött egyet és megfogta a fejét.
-          Hé, azért ne hányj ide – nevettem, majd megveregettem a vállát. – Szeretnél kimenni egy kicsit a levegőre?
-          Ez egy jó ötlet, de megleszek egyedül, köszi – mosolygott hálásan.
-          Nem is mentem volna. Megittad a kedvenc piám felét – nevettem.
-          Hát…egészségedre. – Felállt és a fal mellett óvatosan kiaraszolt.
Most vettem csak észre, hogy a színpad szinte átváltozott, most már DJ pult és hasonló felszerelések foglalták el. Felhangzott az első szám, ami nem más volt, mint a Sleeping with sirens Fuck you című száma. Újra beindult a buli.

2013. dec. 17.

13. Happy Bithday~ ^^

Hello Minnaaa~ ^^
Szeretnék bocsánatot kérni a sok késésért...^^"   De sikerült meghoznom a részt, remélem tetszeni fog.^^
Dóri, itt a várt szereplőd..:D
Jó olvasást^^
Chuuu~
p.s.: vége erősen +18 ;3
Ő lenne Aaron *-*

Ashley nem volt mellettem. Nem voltam biztos benne, hogy tényleg itt volt az éjjel, vagy csak álmodtam. Nagy nehezen kikászálódtam az ágyból és felfrissítettem magam. Még mindig kómásan kimentem a konyhába, ahol már nővérem és Ashley reggelizett.
-         ’Reggelt~ - köszöntem, mint egy zombi. Ashnek nyomtam egy puszit az arcára, nővéremet pedig megöleltem. Velem ellentétben ők pörögtek és tele voltak energiával.
-         Jó reggelt hétalvó – vigyorgott Ash, amikor ismét csatlakoztam hozzájuk egy tál müzli társaságában.
-         Mhmhmm. – Ennyit tudtam motyogni teli szájjal.
-         Mit szólnál, ha ma elmennénk megnézni a várost meg hasonlók? – csillogtak Ash szemei és sejtelmesen mosolygott.
-         Nekem tökéletes – vontam vállat. Nem volt erőm ellenkezni.
-         Akkor ezt megbeszéltük – csapta össze a kezeit és elment készülődni.
Nővéremmel csendben ettünk tovább, de ő végig mosolygott rám. Lassan befejeztem a reggelim és én is elmentem készülődni. Felvettem egy leggingset egy hosszított Jack Daniel’s-es pólót és egy fekete, szegecses magassarkút. Kivasaltam a hajam és feketével kihúztam a szemeim. Egész emberi külsőm lett.
Ashel megint nyakunkba vettük a várost. Találtunk egy városnéző kis vonatot, amire muszáj volt felülnünk. Végig zötykölődtünk legalább másfél órát, mire végignéztük Berlin főbb látványosságait. Ezután elmentünk vásárolni. Megint. Ezúttal bementünk egy rocker boltba, ahol találtam egy miniruhát, amibe azonnal beleszerettem. Az egész fekete volt. A felső része bőrhatású és testhezálló, az alja viszont tüll volt. Egy hosszabb csík leért egészen a földig. Ash nem tudott ellenállni a kölyökkutyaszemeknek, így megvette nekem. Már a boltban felvettem és le se vettem. Egész nap abban járkáltam, a végén már leszakadt a lábam a magassarkúban. Épp szólni akartam Ashnek, hogy menjünk haza, amikor megszólalt a telefonja. Arrébb ment, hogy ne halljam mit beszél. Amikor lerakta, visszatért a sejtelmes mosolya.
-         Nem megyünk haza?
-         De, menjünk – mondtam meglepetten. – Már én is mondani akartam.
Megfogta a kezem és elindultunk hazafele. A ház előtt ott állt az a két kocsi, amivel a fiúk tegnap elmentek, plusz volt még 2 másik ismerős autó, de nem tudtam hol láttam őket. Elindultunk felfele és Ash egyre erősebben szorította a kezem és türelmetlenül húzott maga után. Értetlenül néztem rá, de ő célirányosan ment a lakásig. Be akartam nyitni, de Ash elém állt és bekopogott. Még értetlenebbül néztem rá, amikor kinyílt az ajtó és meghallottam…
-         BOLDOG SZÜLINAPOOT!
Teljesen lefagytam. Anyum állt középen, az ajtóval szemben tortával a kezében. Andy Biersack és Bill Kaulitz a két oldalán, Tom és Jake pedig mellettük egy-egy bárszéken akusztikus gitárral a kezükben. Ashley „belökött” az ajtón, mire a két gitáros elkezdett játszani, az énekesek pedig teljes szinkronban énekeltek. Nekem. Nem bírtam tovább, elsírtam magam. Anyum odajött hozzám a tortával. Végig néztem mindenkin, akit láttam és a barátaimra gondoltam, akiket bár nem láttam, biztos vagyok benne, hogy vagy hátrébb állnak, vagy később jönnek. Azt kívántam, hogy mindig maradjanak ilyenek, mint most. Elfújtam a gyertyákat, mire a négy zenészen kívül mindenki tapsolt. Anya lerakta a tortát én pedig szorosan megöleltem. Éreztem, hogy többen is átölelnek. Vége lett a dalnak, én pedig a nyakukba ugrottam.
-         Annyira gyönyörű volt, köszönöm – szipogtam.
-         Ezentúl Purdy nem lesz pedofil – vigyorgott Andy.
-         Ha.ha. Eddig se voltam – motyogta, én pedig rákacsintottam.
-         Ooo, mit hallok. Szóval még nem…? – esett le az énekes álla.
-         Nem válthatnánk témát? – kérdeztem vérvörös arccal.
-         De csak miattad – vigyorgott sunyin. – Mr. ’Önmegtartóztató’ Purdyt nem hagyom békén. Amúgy szia Cassy, örülök hogy megismerhetlek – nyújtott kezet.
-         Hát még én hogy örülök – vigyorogtam rá és megráztam a kezét.
-         Nekem nem is örülsz? – hallottam magam mögött Bill panaszos hangját. Hirtelen megfordultam és ráugrottam.
-         Dehogyneeeeeem – ordítottam a fülébe, ő pedig próbált lehámozni magáról.
-         Hé, Ash. A csajod más pasin lóg. Szó szerint – hallottam meg Jack hangját, akit eddig nem láttam, de biztos voltam benne, hogy itt van. Billék mögött állt Vivivel egymásba karolva. Mellettük ott volt még Crissy, Aaron, akivel spanyolon padtársak vagyunk és Brianna is, akivel egy Killerpilze koncerten találkoztam és azóta is barátnők vagyunk.
-         Sráácok, köszönöm, hogy eljöttetek – mondtam sírós hangon. Mindenkit megöleltem egyenként és Aaron úgy megszorított, hogy majdnem megfulladtam.
-         Jó téged újra látni – mosolygott. Adtam neki is egy puszit.
-         Majd jön Adam is, csak még el kell intéznie valamit – mondta Crissy.
-         Már kezdtem megijedni, hogy kihagyja a szülinapom – nevettem.
-         Mindenki örül mindenkinek, de most már vágjuk fel ezt a gyönyörűséget – csillogtak Tom szemei, ahogy a tortám nézte.
-         Egyetértek – szólalt meg ikertestvére.
-         Ki gondolta volna?! – forgattuk nővéremmel a szemünk teljes szinkronban.
-         Komolyan, mintha ti is ikrek lennétek – vigyorgott Aaron.
Nővéremmel egymásra néztünk, majd vissza Aaronra.
-         Vond vissza – néztem rá gyilkos szemekkel. Ő csak megrázta a fejét és tovább vigyorgott.
-         Majd később nyírjátok ki egymást. Előbb vágd fel a tortát, kíváncsi vagyok milyen lett, de sietnem kell – mondta anyum.
-         Okéé – indultam el a süti felé. – De nem felejtek – fordultam vissza Aaronhoz késsel a kezemben.
-         Muszáj felvágnom? – kérdeztem boci szemekkel. – Olyan gyönyörű. – A tetején egy japán kanji, az „ai” volt.
-         Vágd már fel, nagyon finomnak tűnik.
-         Legalább egy képet csináljatok róla – nyavalyogtam.
Nővérem készségesen lefényképezte én pedig leszúrtam szegény tortát. Vágtam egy szeletet, amit Tom kezébe nyomtam, hogy ne nyafogjon tovább. Mindenkinek vágtam egy szép szeletet, nekem alig jutott. Nagyon finom volt, és rájöttem az ízekből, hogy anyum sütötte. Gyorsan megettem és megszorongattam anyát.
-         Köszönöm, isteni finom lett – nyomtam puszit az arcára. – De hova kell sietned? – kérdeztem kicsit szomorkásan.
-         Köszönöm az elismerést – ölelt meg ő is. – Az maradjon titok, de sajnos most el kell mennem. Azért remélem, hamarosan haza is jössz.
-         Várjon, ezt ön sütötte? – kérdezte elkerekedett szemekkel Tom.
-         Igen, és remélem ízlett – mosolygott rá kedvesen.
-         Isteni lett – mondta mindenki egyszerre, mire anyum felnevetett.
-         Hát akkor egészségetekre – nevetett még mindig. – Még egyszer boldog szülinapot drágám – ölelt meg. – Sziasztok – köszönt el mindenkitől és Asht is megölelte. Adtam neki még egy puszit és el is ment.
-         Látom jóban vagytok – öleltem át Asht.
-         Nem árt jó viszonyban lenni az anyóssal – vigyorgott rám. – Boldog szülinapot hercegnő – csókolt meg.
-         Köszönöm. És hol marad a tiarám? – néztem rá kölyökkutya szemekkel, mire elengedett és berohant a szobába. Már indultam volna utána, amikor visszajött hatalmas vigyorral az arcán és valamit fogott a háta mögött. Elém lépett és átváltott komoly arckifejezésre. Nem hittem a szememnek, amikor előrenyújtotta a kezeit és egy fekete-ezüst tiarát rakott a fejemre, ami tökéletesen illett a ruhámhoz. Nyakába ugrottam és a fülébe ordítottam, hogy köszönöm. Igazi hercegnőnek éreztem magam.
-         Amúgy, a banda többi része hol maradt? – kérdeztem, amikor ismét a földön voltam.
-         Sajnos, nem tudtak most eljönni, már volt más programjuk. De gyere, már beindult a buli.
És tényleg igaza volt. Már nem csak a zene szólt, de volt aki táncolt, énekelt és persze ittak. Megláttam egy magas alakot, akivel még alig beszéltem.
-         Biiiill~ - ugrottam hozzá, de ő nem hagyta, hogy rácsimpaszkodjak. – Hol van a TH többi tagja? – nyavalyogtam neki is.
-         LA-ben – mosolygott furcsán.
-         Kár – húztam el a szám.
-         Miért? Mi nem vagyunk elegek? – nézett rám szomorkásan.
-         Ó, nekem már Ashis bőven elég. Csak őket is jó lett volna látni.
-         Szóval mi feleslegesek vagyunk? – húzta fel egyik szemöldökét.
-         Ajj, ne forgasd ki a szavaim. Nagyon is örülök, hogy itt vagytok. Ez a legszebb ajándék, amit kaphattam.
-         Víííí – adott ki magas hangot. – Még csak most ismertelek meg, de már most imádlak – ölelt meg nevetve. – És ebben a cuccban tiszta cuki hercegnő vagy – mért végig.
-         Köszönöm – pirultam el, mire felnevetett.
-         Héé, leváltasz az öcsémre? – jött oda Tom.
-         Soha. – Próbáltam komoly arcot vágni, de elnevettem magam.
-         Szerencséd, metal hercegnő – bökött a bordáim közé.
-         Nyajj, ne böködj – böktem meg én is.
-         Biztos ezt akarod? – emelte fel vészjóslóan mutatóujját. Én csak nevetve bemutattam neki és elfutottam. A konyháig meg se álltam, ahol Ashley állított meg.
-         Ohó, kislány. Hova ilyen sietősen? – ölelt át.
-         Kezdek kiszáradni – mondtam lihegve, nevetve.
-         Hmm, idd meg ezt – adta kezembe a poharát. Megszagoltam és ráismertem a whiskey-re. Nyami. Felnéztem és megláttam Tomot közeledni a konyhához, miközben engem keres. Gyorsan megittam az italom, mire Ash tátott szájjal nézett.
-         Mi az? – néztem rá ártatlanul.
-         Wow, ezentúl nem fogod tudni megjátszani az ártatlan kislányt – nézett még mindig meglepetten, de egyre perverzebbül.
Szétnéztem a konyhában valami kaja után kutatva. Találtam pizzát, úgyhogy ettem pár falatot, mielőtt csatlakoztam a többiekhez. Szerencsémre Aaron hamarabb észrevett, mint Tom. Amint meglátott, már öntötte is a Jägert és jött hozzám. Elvettem tőle, koccintottunk és lehúztuk. Amint leraktam a poharat, karon ragadott és behúzott a táncolók közé. Ott belöktek középre, mondván én vagyok a szülinapos, és így táncoltunk tovább. Már kezdtem fullasztónak érezni a szűk kört, amikor Ashley megragadott és kihúzott.
-         Túl sexy vagy. Nem bírom nézni, ahogy másoknak kiesik a szeme – suttogta fojtottan.
Nem válaszoltam, csak elkezdtem táncolni és ő is csatlakozott. Az alkohol fogyott, a hangulat egyre jobb lett. Amikor már mindenki táncolt és senki nem figyelt Ashley felkapott és bevitt a szobába. Óvatosan lefektetett az ágyra, bezárta az ajtót és fölém mászott.
-         Nem bírom tovább visszafogni magam – mondta megint fojtott, reszelős hangon és a szemembe nézett.
Ismét nem tudtam mit felelni, így inkább cselekedtem. Átkaroltam a nyakát és óvatosan elkezdtem ízlelni ajkait. Éreztem, hogy többet szeretne, de visszafogja magát. Nem akartam még önzőbb lenni, így lassan átváltottan szenvedélyes csókba. Ash lentebb ereszkedett és elkezdte csókolni a nyakamat, egészen a fülemig. Óvatosan meghúzta a fülcimpám, mire felnyögtem. Tovább haladt a fülemtől, az állam vonalán a számig. Onnan ismét lefelé indult és óvatosan lentebb húzta a ruhám. Mivel pánt nélküli volt, így nem volt nehéz dolga. Elkezdett csókolgatni a melltartóm fölött. Már kezdett egyre elviselhetetlenebb lenni a tűz, amit az ágyékomban éreztem. Ashley óvatosan felültetett és lehúzta a ruhám cipzárját. A tiarám is arrébb rakta és lehámozta a ruhámat is. Mivel úgy éreztem, hogy nem fair, hogy én ott vagyok fehérneműben, míg ő teljesen fel van öltözve, így változtattam a helyzeten. Mielőtt ledöntött volna az ágyra, átkaroltam és hátra döntöttem, így én kerültem fentre. Ráültem a combjára és így is éreztem az egyre keményebb büszkeségét. Fölé hajoltam és hallottam milyen hangosan dobog a szíve. Mondjuk az enyém is lehetett volna. Elkezdtem csókolgatni a nyakát miközben a pólója alját gyűrögettem. Kicsit fentebb húztam és elkezdtem simogatni a hasát. Egyre feljebb haladtam, amíg le nem került róla a ruhadarab. A nadrágjánál eléggé bizonytalan voltam, de végül az is lekerült róla, mindenféle taperolás nélkül. Amint ledobtam a földre, ő fölém mászott és egyre vadabbul csókolt. Lassan lehúzta rólam a melltartómat is és újra felfedező útra indult a szájával. Aztán ajkai megtalálták a mellemet. Először óvatosan csókolgatta, a másikat pedig simogatta, aztán hirtelen ráharapott, mire hangosan felnyögtem és már egyre hangosabban vettem a levegőt. Újra elindult a testemen és a csípőmig meg se állt. Megfogta a bugyim két szélét és nagyon lassan elkezdte lehúzni, a szájával pedig követte. Már nem tudtam visszafogni a sóhajaimat, és amikor nyelve megtalálta azt a bizonyos pontot, beletúrtam a hajába, a csípőm pedig magától emelkedett – süllyedt. Újra fölém hajolt, és láttam a szemeiben, hogy már nem tudja visszatartani magát. Végigsimítottam a hátán és óvatosan karmolgattam, mire felnyögött. Lementem egészen a tökéletes hátsójáig, ahol besimítottam az alsója alá. Óvatosan elkezdtem lefelé húzni, de elől „megakadt”. Előre simítottam és óvatosan kiszabadítottam férfiasságát. Amikor hozzáértem, azonnal hátrahajtotta a fejét és felnyögött. Az alsógatyája is a földön landolt, majd felbátorodva az előző reakcióján, elkezdtem simogatni, majd megfogtam és lassan húzogattam föl – le. Ashley végig nyögdécselt halkan, majd rám villantak a szemei és leállította a kezem. Benyúlt a párna alá és egy kis csomagot húzott ki alóla. Szóval végig készült erre, vagy csak reménykedett. Ügyes mozdulattal feltépte és felgörgette magára. Leereszkedett rám és elkezdett a kezével kényeztetni. Már én se bírtam tovább. Megfogtam a tarkóját és magamhoz húztam, hogy megcsókolhassam. Már az elejétől vad csók volt. Zihálva váltunk el. Felhúztam a lábaim, hogy jobban oda férjen. Óvatosan belém hatolt, miközben végig a szemembe nézett. Amint megéreztem, felnyögtem a gyönyörtől. Eléggé nagy volt, én pedig már rég nem voltam pasival, így egy kicsit mozdulatlan volt, hogy megszokjam. Lassan elkezdett mozogni bennem. Rám ereszkedett, így át tudtam ölelni és át fontam a lábaimmal is, így mélyebbre tudott menni. Hihetetlen érzés volt. Nem akartam hangos lenni, így behajoltam a nyakához és a hátát karmolgattam. Egyre gyorsabban mozgott. Felemelkedett rólam, megfogta a lábaim és még gyorsabb tempóra kapcsolt, de még mindig érzéki volt. Éreztem, hogy már nem bírom sokáig, valami épül bennem és robbanni készül. Ash elengedte a lábaim és szinte fölém esett, de megtartotta magát. Láttam rajta, hogy már ő is közel van. Kicsit fentebb tartottam a csípőm, így még mélyebbre hatolt, még gyorsabban közeledtem a vég felé. Már nem tudtam visszafojtani a nyögéseimet se. Hirtelen robbant bennem valami, minden izmom szinte vibrált és ellazult, lent is összeszűkültem és Ash hátába karmoltam. Kevésbé finoman, mint eddig. És ebben a pillanatba Ash is elment egy mély nyögéssel. Rám hanyatlott és mindketten ziháltunk. Lefordult rólam, én pedig odabújtam hozzá. Már majdnem elaludtam, amikor felkelt és kidobta a kis csomagocskát.
-         Hé, ne aludj – húzott fel az ágyról mosolyogva.
-         Nem alszok – motyogtam, mire felnevetett.
Elmentünk zuhanyozni együtt. Megint. Összebújtunk a vízsugár alatt és hagytuk, hogy lemossa rólunk az izzadságot.
-         Ez eszméletlen jó volt – suttogtam a fülébe, megtörve az „idillt”.
-         Hmmmhm – morogta, miközben lehajolt és megcsókolt.
-         Héé, most fejeztük be – toltam el magamtól nevetve.
-         De annyira jóó volt. Még egyszer akaroom – hisztizett, mint egy kisgyerek.
Én csak nevettem tovább és kiszálltam a zuhanyzóból. Gyorsan megtörölköztem, megcsináltam a hajam és vissza felöltöztem. Amikor kiléptem a szobából nem hittem a szememnek. A zene még mindig hangosan szólt, de a lakás üres volt.

2013. dec. 5.

12. The film~

Helloo Minnaaa~
Ahogy ígértem, itt van az újabb fejezet.^^   Remélem az előző tetszett, nem kaptam túl sok véleményt róla.:3
Bízok benne, hogy ez is tetszeni fog.^^
Chuuu~

Már majdnem sikerült meglépnem, amikor hirtelen elkapott hátulról. Kifulladva terültünk el mindketten a padlón miközben nevettünk. Rég nem nevettem annyit, mint az elmúlt napokban. Hirtelen Ashley lépett be.
-          Ti meg mit csináltok? – kérdezte szemöldökét felvonva.
-          Egy kis reggeli torna – felelte még mindig nevetve Tom, majd felugrott és engem is felhúzott. Ránézett Ashre, és jobbnak látta, ha inkább elmegy.
-          Ugye nem haragszol? – bújtam hozzá.
-          Dehogy haragszok – ölelt át. – Csak még túl korán van az ilyenekhez.
-          Most komolyan. Mit csináltatok ti tegnap este, amíg én aludtam? Mindenki hulla, csak én pörgök. Ez így nem vicces.
-          Pedig nekem úgy tűnt, az előbb jól szórakoztál – vonta fel megint a szemöldökét.
-          Csak felébresztettem Tomot – vigyorogtam.
-          Rossz vagy – ölelt szorosan.
-          Hé, ne aludj el állva – toltam el magamtól.
-          Ha te azt tudnád, hogy ez mennyire kétértelmű volt most – túrt a hajába. Én az ajkamba haraptam és megint hozzábújtam.
-          Mennyire? – mormoltam a fülébe.
-          Nagyon – kacsintott. Most már nem csak én nevettem.
-          Mit csináljunk ma? – kérdezte élénkebben.
-          Hmm, nem tudom. Mondjuk reggelizhetnél, és közben megbeszéljük.
-          Rendben. Te nem eszel?
-          Nem, én már kajáltam. És nem, nem Tommal. – Előztem meg a kérdését.
-          Értem.
Miközben evett, megbeszéltük, hogy elmegyünk moziba. Amíg Ash elkészült, én megnéztem mit adnak a mozikban és nem hittem a szememnek.
-          Ashley – ordítottam.
-          Hmmm? – jött ki fogkefével a szájában a fürdőből.
-          Mindjárt, egy perc – nevettem. – Csak azt akartam kérdezni, - folytattam – hogy komolyan adják a moziban a Legion of the black-et? – néztem rá csillogó szemekkel.
-          Micsoda? Máris ideért? – futott hozzám, már tiszta szájjal.
-          Ezek szerint.
-          Woo~Ow.
-          Nézzük meeg! Légysziiii. – Bevetettem kölyökkutya tekintetem, aminek nem tudott ellenállni.
-          Nézzük – mosolygott. – De csak mert te annyira szeretnéd. Nincs sok kedvem a saját arcunkat bámulni. – Próbált elfojtani egy vigyort, nem sok sikerrel.
-          Nem hívjuk el a többieket is? – lelkesedtem.
-          Hát, ha szeretnének, akkor jöjjenek – adta meg magát.
-          Ezaaaaaaaz! Köszönööm – ugrottam a nyakába és hosszú, szenvedélyes csókot adtam neki.
Amikor elváltunk belenéztem a szemébe. Vággyal teli volt, de elengedett. Látszott rajta, hogy nehezen tudja visszafogni magát. Hogy ne nehezítsem a dolgát, inkább kimentem. Már mindenki felöltözve reggelizett, de ugyanolyan fejjel, mint Tom nem rég. Próbáltam nem nevetni, de egy kis kuncogást így is hallattam. Közelebb mentem és a többiek felnéztek. Egytől egyig zombi tekintetük volt.
-          Jól vagytok? Sajnos már elfogyott a fájdalomcsillapítóm.
-          Neked is jó reggelt – mondta szarkasztikusan nővérem.
-          ’Reggelt – mondta Jake. Tom is csatlakozott hozzánk.
-          Ugye nem veszekedtetek az előbbi miatt? – kérdezte tőlem aggódva.
-          Dehogyis – vigyorogtam rá. – És csak azért nem kaptál el, mert szerencséd volt – böktem oldalba.
-          Csak szeretnéd – kacsintott, én pedig felnevettem.
-          Amúgy srácok, Ashel azt beszéltük, hogy elmegyünk moziba. Nem lenne kedvetek jönni?
-          Mit néznénk? – érdeklődött Jake.
-          Neked ismerős lesz – vigyorogtam rá, mire felvonta a szemöldökét. – Legion of the black!
-          Ó, cím alapján érdekesnek hangzik – mondta tesóm.
-          Az is – kacsintottam.
-          A címe nem rossz. Én benne vagyok – adta a közömböst Tom.
-          Hát, akkor ma mozizunk – pattant fel Pitts. – Ashley már beleegyezett?
-          Persze.
Mindenki elment készülődni, csak én voltam teljesen kész. Bár unalmamban én is felraktam egy kis enyhe sminket. A legtöbbet a BVB tagokra kellett várni. Amint megjelentek rájöttünk, miért. Tökéletesen beállított haj, visszafogott warpaint. Nem csoda, hisz az ő filmjüket nézzük. Mivel a mozi elég messze volt Kayla kocsijával mentünk, így kb. 20 perc alatt ott is voltunk. Hatalmas sor volt, pedig még volt 2 óra kezdésig. Szerencsénkre volt három eléggé befolyásos emberünk, akik közül kettő még a filmben is szerepel. Ahogy kiszálltunk a kocsiból, pár lány felénk nézett, elkerekedett a szemük és felsikítottak. Felismertem közöttük a tegnapi vinnyogós csajt és barátnőit.
-          Kezdődik – sóhajtottak a fiúk.
-          Szeretnél hivatalosan is a barátnőm lenni? – kérdezte hirtelen Ashley.
-          Mi..micsoda? – dadogtam.
-          Nincs most erre idő – ragadta el mellőlem Ashleyt Jake és Tom.
Én csak tágra nyílt szemekkel néztem, nem értettem, hogy mi van. Kayla karon ragadott és követtük a fiúkat. Ők köszöntek a rajongóknak, még Tomot se kímélték, bár ő még mindig jobban járt, mint az én basszerosom. Mindenki aláírást akart, és legalább egy képet. A fiúk úgy döntöttek, hogy a sor végéről kezdik és így mindenki sorra került. Mi kis távolságból követtük őket. A mozi bejáratánál megálltunk és az igazgató már várt ránk. Pontosabban csak a fiúkat, de minket is beengedtek. Kiderült, hogy annyi az érdeklődő, hogy nem férnek be egy terembe, így még egy terembe lesz vetítés. Az igazgató és a két BVB-s megbeszélték, hogy ha már itt vannak, akkor a film után készségesen válaszolnak majd a rajongók kérdéseire.
Mivel Berlin legnagyobb mozijában voltunk, így volt egy kis páholyszerű rész, ahova minket ültettek. A film moziban még jobb volt, mint amit a netről szedtem. Mondjuk ez egyértelmű. Amikor elkezdődött, Kayla és Tom leesett állal nézték. Nem gondolták volna, hogy ez ilyen film lesz. És főleg nem azt, hogy a BVB filmje lesz. A film végén a két bandatag előre ment és kaptak egy-egy mikrofont. Az igazgató bejelentette, hogy lehetőség van kérdezni tőlük. A legelső kérdés, az volt, hogy van e Ashnek barátnője. Láttam, hogy Ashley a tömegen keresztül engem néz és kis gondolkozás után kijelentette, hogy nincs. Bevallom, szarul esett. Legalábbis először, de aztán rájöttem miért mondta. A második kérdést egy bizonyos vinnyogó hangú lány tette fel.
-          Ha nincs barátnőd, akkor mégis ki az a Cassy? Láttam, hogy most is veletek jött.
-          Egy nagyon jó barátunk – mondta mindkét fiú. – Ugyan úgy, mint a másik lány, Kayla. De semmi több.
Ezek után már csak a szokásos kérdések hangzottak el. Milyen lányok jönnek be? Mikor jönnek Németországba koncertre? És ehhez hasonlók..
-          Hát fiúk, le a kalappal. Ez a film nagyon jó lett. – Nővérem le volt nyűgözve.
-          Egyet kell értenem vele – bólogatott Tom, aki szintén teljesen elképedt.
-          Köszi – jöttek kicsit zavarba.
Engem csak egy dolog zavart. Méghozzá az, hogy nem lehettem közelebb Ashleyhez, mert rengeteg rajongó volt a környéken. Miután kajáltunk elindultunk haza. Otthon még nővérem csodálta a srácokat egy darabig, de aztán mindenki elment lefeküdni. Ashleyvel megint együtt zuhanyoztunk, de semmi több. Fáradtan dőltünk be az ágyba és egymásba gabalyodva aludtunk el. Másnap Tom közölte, hogy elmegy Loitschebe, meglátogatja a szüleit. Mindenkitől elbúcsúzott, aztán el is ment. Kinéztem az ablakon és láttam, hogy beszáll egy fekete audiba. Gondolom elintézte, hogy jöjjenek érte. Azért sajnálom, hogy nem lesz itt a szülinapomon, pedig gondoltam ihatnánk valamit. Na mindegy, amíg a többiek itt vannak, nem fogok unatkozni. Egész nap csak a lakásban ültünk és a tv-t vakultuk, amikor megszólalt Ash telefonja. Nem tudom ki hívta, de közölte, hogy el kell mennie. Sürgős. Nem értettem, hogy mi történhetett, de nagy nehezen elengedtem. Lemondóan sóhajtottam, amikor láttam, hogy ő is egy hasonlóan sportos kocsiba száll be. Tippelni se tudtam, mi történhetett. Nem sokkal később Jake is közölte, hogy mennie kell, és ő is ugyan abba a kocsiba szállt, mint nem rég Ashley. Nővéremmel ketten maradtunk és úgy döntöttünk, hogy felnyaljuk a lakást, mert elég nagy a rumli. Én azzal kezdtem, hogy kimostam drága Ashleym pólóját, ami kedden balesetet szenvedett. Szerencsémre könnyen kijött belőle a folt, így folytattam a rendrakást a szobánkban. Minden felé szétdobált ruhák voltak, ami elég félreérthető volt. Összepakoltam mindent, és szép rend lett. Segítettem nővéremnek Tomék szobájában is, aztán folytattuk a nappalival, a közös fürdővel, végül a konyha maradt. Mivel eléggé megfogyatkozott az alkohol és természetesen a kaja is, ezért elmentünk bevásárolni. Nem volt messze a bevásárlóközpont, de jól tettük, hogy kocsival mentünk. Gyalog biztos nem bírtuk volna el azt a sok szatyrot. Amikor hazaértünk már sötétedett. Kipakoltunk a konyhában mindent és úgy döntöttünk főzünk valamit vacsorára. A legegyszerűbb megoldást választottuk: tükörtojás, mellé bacon. Isteni finom lett. Evés közben tv-t néztünk. Pont a híradó ment, amiben arról volt szó, hogy ma mutatták be a BVB filmjét. Természetesen voltak videók, beszámolók a rajongóktól és még mi is benne voltunk nővéremmel. Szerencsénkre, mi csak „jó barát”-ként lettünk megemlítve. Elég késő volt, mikor úgy döntöttünk lefekszünk aludni. Fura volt egyedül zuhanyozni, hamar végeztem. Felvettem Ashley egyik pólóját és bebújtam a takarója alá. Olyan illata volt, mint neki, így elég hamar elaludtam. Még sötét volt, amikor arra keltem, hogy valaki bejön a szobába. Ijedtemben teljesen lefagytam. Hallottam egy tompa puffanást, amit egy halk „au” követett. Ezután az ágy egy kicsit besüppedt, ahogy valaki rámászott. Megéreztem Ashley jellegzetes illatát, amitől rögtön ellazultam.
-          Boldog születésnapot, Egyetlenem – suttogta a fülembe, majd megcsókolta a nyakam.
Annyira meglepődtem, és olyan jól esett, nem bírtam megszólalni. Könnyek fojtogattak, így csak felé fordultam és megcsókoltam, ő pedig visszacsókolt.
-          Hé, te sírsz? – kérdezte gyengéden, és letörölt egy könnycseppet.
-          Nem, csak….de – mondtam hülyén, miközben próbáltam abbahagyni a sírást. De nem ment. Ezek az öröm könnyei voltak. – Köszönöm. – Csókoltam meg újra.
-          Nincs mit megköszönnöd. – Nem láttam, de biztos voltam benne, hogy mosolyog. – Na de aludj, nem akartalak felébreszteni.
Én pedig vissza is aludtam. Reggel kómásan ébredtem, és Ashley nem volt mellettem. Nem voltam biztos benne, hogy tényleg megtörtént, vagy csak álmodtam.

2013. dec. 3.

Díj!*-*

Sziasztook!^^
Megkaptam életem első díját, amit köszönök Taminak ~ http://balckveilbridesfallenangles.blogspot.hu/ ♥ ^^
Bár már nem most kaptam, de jó szokásom elfelejteni dolgokat...:3

Írj magadról 11 dolgot!
Válaszolj 11 kérdésre!
Tegyél fel 11 kérdést!
Küld tovább 11 embernek!

1, Imádok olvasni~
2, Eléggé perverz vagyok :D
3, Mindennap hallgatok zenét, anélkül nem menne~  :3
4, Lusta vagyok~
5, Több, mint szétszórt vagyok :D
6, Imádom ezt ~ a jelet~ :D
7, Imádom az animéket, mangákat *-*
8, Hajlamos vagyok rajongásig szeretni valakit és végtelenül utálni :)
9, Imádom a psycho sztorikat..
10, és a TWC, boys love sztorikat is ;D
11, Általában türelmes vagyok :3

1.Milyen színű a szemed?
 - Barna~
2.Mikor születtél?
 - '95. október 3~
3.Van példaképed?
 - Hmm, nincs.^^
4.Milyen napod volt? :)
 - Hosszú és fárasztó, de sokat röhögtem.:D
5.Kedvenc dalod?
 - Tokio Hotel - Durch den Monsun és Black Veil Brides - Saviour
6..és miért?
 - Mert mindkettő ki tud hozni a gödörből és ihletet is ad.^^
7.Mit gondolsz a melegekről?
 - Semmi bajom velük, de ez szerintem akkor kiderült, amikor leírtam, hogy szeretem a bl sztorikat.:D
8.Kedvenc neved?
 - Uhh, ez nehéz kérdés~   talán a Cassy és a Brianna, fiú pedig Tom és Nick ^^
9..te neved? xD
 - Kata :D
10.Szereted a szadista dolgokat?
 - Ööm, izé...imádom.*-* xd
11.Szerelmes vagy most?
 - Igen.^^

1. Melyik a kedvenc országod?
2. Mi a kedvenc zenei irányzatod?
3. Mi alakította ezt?
4. Milyen könyveket, történeteket olvasol legszívesebben?
5. Miért kezdtél el írni?:3
6. Mit gondolsz az animékről?:3
7. És erről a számról?:D https://www.youtube.com/watch?v=BmbX470D9p8
8. Mi a kedvenc édességed?^^
9. Mi a véleményed a tetoválásokról?
10. Te is szeretnél majd?
11. Mit gondolsz a blogomról?^^

És akiknek küldöm~ ^^   (hát...nincs 11, de ők mind megérdemlik^^)

2013. dec. 2.

11. Shopping~

Sziasztook~ ^^
Bocsánat a késésért.:\  Már tegnap fel akartam rakni, de nem volt net, úgyhogy nem tudtam.
De a késés miatt a következő részt hamarabb hozom, ígérem.^^
Remélem tetszeni fog, és komizzatok.:3
Chuuu~

Amikor hazamentünk Ash becsalta a szobába Cas-t, így mi tudtunk beszélni a többiekkel. Mindent sikerült megszerveznünk, és úgy döntöttünk már ma bulizunk egyet.

­*Cassy p.v.*

Ashleyvel bementünk az ideiglenes szobánkba. Bedőltünk az ágyba és csak bámultuk a plafont, miközben fogtuk egymás kezét. Egyszer csak Ash fölém térdelt és szenvedélyesen megcsókolt. Átöleltem a nyakát és egyik kezemmel beletúrtam a hajába, így közelebb húztam magamhoz. Ő elkezdte simogatni az oldalamat, és megmarkolta a csípőmet. Rám ereszkedett és egyre követelőzőbb lett. A pólóm alját kezdte gyűrögetni és egy mozdulattal lehámozta rólam. Elkezdte simogatni a hasamat, az oldalamat, és amikor elérkezett a mellemhez én belenyögtem a csókba. Lehúzta rólam a melltartót és elkezdett úgy simogatni. Tudtam, hogyha most nem állunk le, akkor megtörténik. És én akartam, hogy megtörténjen. Ehelyett kopogtattak. Megint.
-          Ezt nem hiszem el – morogta Ash és lemászott rólam. Beletúrt a hajába, és próbált normálisan lélegezni. Én felvettem a pólóm és csatlakoztam hozzá.
Amikor már sikerült normálisan lélegeznünk adtam neki egy puszit és kinyitottam az ajtót. Tom volt az. Megint.
-          Zavarok? – kérdezte elég furán.
-          Dehogy – mondta még mindig morogva Ashley és kivonult a fürdőbe.
-          Nem zavarsz – mosolyogtam rá.
-          Akkor nem lenne kedvetek egy kis bulihoz? – kérdezte csillogó szemekkel.
-          Bármikor – egyeztem bele vigyorogva.
-          Bulit mondott valaki? – nézett ki Ashley érdeklődve.
-          Ahha. Kayla áthívja pár haverját, ha nektek is oké.
-          Még szép! – lelkesedett Ash.
-          Hát akkor magatokra hagylak titeket és készülődjetek. – És Tom már ott se volt.
Bezártam az ajtót, és besurrantam a fürdőbe. Ash kis híján szívrohamot kapott, úgy megijesztettem.
-          Nyugi, nem harapok – bújtam hozzá.
-          Remélem is – mormolta a fülembe.
-          Siess, még én is szeretnék lezuhanyozni – mondtam, miközben levegőért küzdöttem.
-          Akkor mi lenne, ha együtt zuhanyoznánk? – kérdezte, miközben a fülcimpám harapdálta.
-          Ahogy látom, te már túl vagy rajta – böktem a törölközőjére, ami majdnem leesett. Ő fogta a pólómat és lehúzta rólam. Megölelt, és egyetlen mozdulattal megszabadított a melltartómtól. Elengedett és áttért a nadrágomra. Azt is lehámozta rólam, a bugyimmal együtt. Eléggé zavarban voltam, pedig már látott meztelenül.
-          Hát, sose árt duplázni – mondta rekedtesen, és ahogy ezt kimondta, a törölköző meglazult a derekán és leesett. – Gyere – fogta meg a kezem és behúzott a zuhanyzóba.
Nem mertem ránézni, olyan vörös voltam. Ő mögém állt és megnyitotta a vizet. Kellemesen meleg volt. A vízsugár felé fordítottam az arcom, és hagytam, hogy teljesen eláztasson, átjárjon a meleg. Ashley hátulról átölelt és vállon csókolt.
-          Annyira, de annyira gyönyörű vagy – mormolta a vállamba.
Elengedett és elkezdte mosni a hátam. Hihetetlenül jó érzés volt. Mindenhol megmosott, elöl- hátul. Szoros ölelésben álltunk a vízsugár alatt, és hagytuk, hogy lemossa rólunk a tusfürdőt. Amikor már kezdett fojtogató lenni a pára, kimásztunk és Ash szorosan betekert egy törölközőbe. Mindketten megszárítkoztunk és felöltöztünk. Csak egy hajszárító volt, így Ash kiment megkeresni a sajátját. Megküzdöttünk a tükörért, de nagy nehezen sikerült megosztoznunk rajta. Aztán jött a hajvasalás, ami hasonlóan zajlott, de egy óra alatt sikerült teljesen elkészülnünk. Még az ajtóban is küzdöttünk, hogy ki menjen ki elsőnek, aminek az lett a végeredménye az lett, hogy egyszerre estünk ki rajta hangosan röhögve. A többiek már a nappaliban ültek és épp kezdtek iszogatni.
-          Már azt hittem sose jöttök ki – sóhajtott nővérem.
-          Bocsi – jöttem zavarba.
-          Csak Andi tudott eljönni, őt pedig már ismeritek – közölte Kayla.
-          Szia – mondtuk egyszerre Ashleyvel, amin megint jót röhögtünk.
-          Szerintem nektek már nem kell többet innotok – vigyorgott Jake.
-          Most miééééért? – kérdezte nyávogós hangon Ash, mire mindenki felröhögött.
-          Na látod, pont ezért – mondta, nevetéstől fuldokolva tesóm.
Szerencsénkre mi is kaptunk inni, és csak még többet röhögtünk. A „buli” után fáradtan dőltünk be az ágyba. Ash hátulról átölelt és már hallottam a szuszogását. Nem sokkal később én is elaludtam.
Másnap Ashel elmentünk a városba. Elrángattam magammal vásárolni. Amennyire ellenkezett az elején, annyira élvezte, teljesen belelendült. Minden butikban legalább 20 kombinációt kellett felpróbálnom és ő is minimum ennyit felvett. Ezeknek aztán a felét meg is vettük. Amint meglátott egy fehérnemű boltot, minden ellenállásom ellenére berángatott és felvásárolta a fél boltot. Rengeteget röhögtünk és mielőtt hazamentünk beültünk kajálni Berlin legjobb pizzériájába. Leadtuk a rendelést és miközben vártunk folytattuk, amit egész nap csináltunk. Beszélgettünk és hangosan röhögtünk. Amikor kihozták a pizzánk és elkezdtük enni, bejött néhány lány teljes feketében. A pólójuk BVB-s volt. Öten voltak és minden lányon egy-egy bandatag volt. Amikor megláttam a barátom arcát egyikőjükön, legszívesebben letéptem volna róla. Kezdtem féltékeny lenni. Arra is rájöttem, hogy már nem sokáig ülhetünk nyugodtan, mert csak erre van szabad boksz. Ash nem vette őket észre, mert háttal ült. Már elég közel voltak, hogy halljam, amit mondanak.
-          Hé Gitti. Annak a srácnak teljesen olyan a haja, mint Ashley Purdy-nek.
-          Tényleg – szólalt meg vinnyogó hangon az Ash pólós csaj.
Ránéztem Ashre, akinek még mindig nem tűntek fel.
-          Ez annyira finom – áradozott. – Megkóstolod?
-          Ühüm – bólogattam.
Pont akkor nyújtott át egy falatot, amikor az 5 lány mellénk ért.
-          Úristen! EzténylegAshleyPurdy – sikított a vinnyogó.
Ash elmormolt egy halk „Baszdmeg”-et én pedig félrenyeltem és majdnem megfulladtam.
-          Ööm, ja. Én lennék – mosolygott rájuk kedvesen. – Cassy, jól vagy? Igyál egy kicsit. – Átnyújtotta a kóláját és aggódva nézett.
-          Cassy? Te meg ki a franc vagy? – A vinnyogó megölt a szemével. Direkt németül beszélt, hátha Ash nem érti, de..
-          Ezt buktad, mert tudok németül – válaszolt szintén németül, majd elvigyorodott. – Szeretnétek még valamit, vagy megebédelhetünk nyugodtan?
-          Uhm, aláírnád a pólóm? – jött zavarba a csaj.
-          Van nálad toll?
-          Nincs – még vörösebb lett.
-          Filc?
-          Az sincs.
-          Akkor mégis mivel írjam alá? – sóhajtott Ash.
-          Nálam van toll – suttogtam. A lány szemei felcsillantak és bocsánatkérően nézett. Ash aláírta a pólóját, csináltak képet és továbbmentek.
-          Most megleptél – mondta kedvesen mosolyogva.
-          Meg tudom érteni azt a lányt – mondtam szemlesütve.
-          Te is így rárontottál volna egy másik lányra? – kérdezte vigyorogva.
-          Dehogy. Én ide se mertem volna jönni – nevettem zavaromban.
Ezen ő is felnevetett és folytattuk az evést. Amikor befejeztük fizetett, majd megragadta kezem és kihúzott a kajáldából. Elindultunk céltalanul sétálni. Leültünk egy parkban, ahol volt egy gyönyörű szökőkút. Elég nehezek voltak a szatyrok ezért jól esett végre leülni, és még a hangulat is romantikus volt. Közelebb csusszantam és a vállára hajtottam a fejem, ő pedig átkarolt és elkezdte cirógatni a lábam.
-          Ez olyan jó érzés – motyogtam álmosan.
-          Héé, ne aludj! Terveim vannak veled – suttogta. A fülembe szuszogott és a keze egyre fentebb csúszott. Rácsaptam.
-          Merre kalandozol?
-          Ajj, gonosz vagy. – Kiszabadította kezét és szorosan megölelt. – Pedig annyira jó illatod van. – Mélyen beszippantotta a hajam illatát. El tudtam volna veszni az ölelésében, de meghallottam egy idegesítő vinnyogó hangot.
-          Nemáááár~
-          Mi a baj? – lepődött meg Ash és lazított az ölelésén, így a szemembe tudott nézni.
-          Itt van a kis rajongód – morogtam. Ő halkan felnevetett és felpattant.
-          Gyere, menjünk. Amúgy is késő van már – nyújtotta a kezét.
Én elfogattam és felhúzott. Felkaptuk a csomagokat és elindultunk a lányokkal ellenkező irányba. Szerencsére közel voltunk nővérem lakásához. Felmentünk, ledobtam a szatyrokat és kimerülten terültem szét a nappali közepén.
-          Merre jártatok? – hajolt fölém Kayla.
-          Vásároltunk – nyögtem.
-          Héé, ne panaszkodj. A te ötleted volt – húzott fel Ash.
-          De nem ennyire gondoltam – dőltem vissza.
-          Lehetetlen vagy – sóhajtott, majd fogta a szatyrokat és bevitte a szobánkba. Amikor visszajött felemelt és engem is berakott az ágyba. – Azt hiszem, a terveimmel még várnom kell – mormolta. – Aludj szépség, kifáradtál. – Puszit nyomott a homlokomra, betakart én pedig már aludtam is.
Másnap teljesen kipihenten ébredtem. Ashley még aludt mellettem. Még alvás közben is nagyon helyes volt. Kimentem a fürdőbe, és beálltam a zuhany alá. Jól esett a meleg víz, este nem volt erőm fürödni. Gyorsan végeztem, megtöröltem a hajam és kimentem reggelizni. Még mindenki aludt, csendes volt a lakás. Amikor végeztem az evéssel, bementem felöltözni. Úgy döntöttem az egyik új szerzeményem veszem fel, ami egy fekete csőszárú farmer és egy bordás póló volt. Megnéztem a végeredményt a tükörben, amikor láttam, hogy Ash kómás fejjel felült. Megfordultam és melléhuppantam az ágyra. Adtam neki egy cuppanós puszit, mire elégedetten vigyorgott.
-          Na mi az, kipihented magad? – kérdezte álmosságtól kásás hangon.
-          Lehet túlságosan is – motyogtam.
-          Hmm, azt hiszem, ezen segíthetek. – Végig döntött az ágyon és elkezdett csókolni. Hirtelen rám nehezedett. – Ahh, én ehhez még túl fáradt vagyok. – Felnevettem.
-          Akkor aludj még. – Kimásztam alóla és betakartam.
Egyedül hagytam, és kint épp Tom reggelizett. Neki is elég kómás feje volt.
-          Mi van ma veletek? Mit csináltatok tegnap, amíg én aludtam?
-          Mmm, semmit – motyogta és majdnem belefejelt a reggeliébe.
Nem bírtam ki, hogy ne nevessek rajta.
-          Te kinevetsz? – mondta kicsit éberebben.
-          Ááá, dehogy – vigyorogtam.
Hirtelen felpattant és elkezdett kergetni a lakásban. Én sikítva menekültem előle. Már majdnem sikerült meglépnem, amikor hirtelen elkapott hátulról. Kifulladva terültünk el mindketten a padlón miközben nevettünk. Rég nem nevettem annyit, mint az elmúlt napokban. Hirtelen Ashley lépett be.
-          Ti meg mit csináltok? – kérdezte szemöldökét felvonva.